Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Oszd meg a versed!

 

Küzmös Sándorné

Küzmös Sándorné versei


Küzmös Sándorné/ Kóródi Ágnes vagyok. Érzéseimet, benyomásaimat és a környezeti ráhatásokat próbálom vers formájában kiadni magamból. Remélem, akad köztük olyan, amit olvasnak és szeretik is. Nagy álmom az, hogy egyszer egy kötetben megjelenjenek, persze, ha arra érdemesek. :)

 

50
A remény árusa
A sárkány, a mackó és az árnyék
A szeretet csillaga
A vihar
Álmatlanul
Az éj sötét madara
Az eső
Búcsúzás
Csak veled
Egy tajtékos nap
Ha én tavasz volnék
Három szín
Haza, zászló, lobogó
Igaz emberként élni
Kivert kutya
Kopott Karácsony / Legyen igaz hited/
Köszönöm
Megmaradt és elhullt szeretők
Ne sirass majd
Nem vagyok én kérem olyan legény
Porrá lett életem
Rémálom
Remény
Szabad lélek
Szerelemdallam
Szeretve
Szívvirág
Tehetetlenül
Tisztelgés a nagyok előtt
Tükröm, tükröm
Veled álmodtam
Zord világ

 

A szeretet csillaga

Nem történt még soha ilyen, csillag suhant át az égen.
Tiszta fénye úgy ragyogott, eltakarta a nagy Napot.
Ki látott már ilyen csodát, senki nem tudja az okát.
Hogy hull csillag fényes nappal, s oly sebesen hová nyargal?

A hiú nap mérges, morog, sugara is dühvel lobog.
A kis csillag után fordul, és gúnyosan reá mordul...
- Hova, hova ilyen gyorsan? - s a fénye haraggal lobban.
- Hogy van merszed tündökölni, szép fényemet visszafogni!!!

Tudd meg, hatalmas Nap vagyok!!! Ragyogni senkit sem hagyok!!! -
A kis csillag hátra sem néz, tekintete távolba vész.
- Tudom, fenséges Nap apó, a hatalmad, irtóztató.
Fényed ragyogása neked, biz` nem hatalomból ered.

A mérges Nap ezt nem érti, s hiúságát nagyon sérti.
- Kérdésre választ nem adtál, kíváncsian csak nem hagynál?!
Megyek, utam Földre vezet, segíteni embereket.
Reményt, hitet terjeszteni, a bánatot messze űzni.

Bolond csillag vagy te fiam, oda vesztek már annyian!
Kegyetlen világ van ottan, kavics leszel földi porban.
A kis csillag tovasuhan, és lassan a földre zuhan.
Havas fenyő tetejére, árva gyermek örömére.

Gyermeki szív dobban nagyot, megpillantja a csillagot.
Szomorúság illan tova. Boldog már a Karácsonya.
Kicsi csillag fénye vakít, a szeretetre megtanít.
Vigasztal ő koldust, árvát, s megfizeti ennek árát.

Cserébe ő semmit sem kap, sajnálja őt a kevély nap.
Csillagfénye alig lobog, kicsi szíve épp hogy dobog.
Szeretetét mind elvették, a hitéért kinevették.
Körbeállták, kigúnyolták, fenyőfáját kis is vágták.

Mikor már a porba hullna, élete bealkonyulna,
Egy apró kéz alája nyúl, édes könnycsepp arcára hull.
Gyermeki hang száll füléhez, könyörögve életéhez.
- Nagyon kérlek, kicsi fényem, tündököljél úgy, mint régen.

Fényed végleg ki ne hunyjon, fájó lelked meggyógyuljon.
Hallgasd szívem dobbanását, szeretetem lobbanását.
A kis csillag új fényre lel, s szíve megtelik reménnyel.
A kis gyermek szeretete lett fényének eredete.

Kicsiny kézben kicsi csillag, mégis látszik hatalmasnak.
Fénysugara messze ragyog, elvakítja a nagy Napot.
Ő ezért már nem haragszik, mosolyogva szépen alszik,
Megértette a mondatot, mi régen gondot okozott.

Szeretet táplálja a fényt, így nyújthat hitet és reményt.
Annál szebben ragyog fényük, minél nagyobb szeretetük.
Kicsi csillag puha kézben, a Földön él békességben.
Ám az a kéz már reszkető, beborítja a sok redő.

Emberi lét halványodik, de a csillag nem aggódik.
Áldott fénnyel átöleli, és az égbe felrepíti.
Attól fogva fenn az égen, pompázatos fényességben,
két gyönyörű csillag ragyog, s világítja meg a napot.

Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum