Oszd meg a versed!

 

Lazarev Oleg Alekszandrovics versei

Üdvözöllek! Lazarev Oleg Alekszandrovics vagyok. 1983. november 15-én megszülettem valahol Ukrajnában, valahol Krím-félszigeten, de egészen konkrétan Szimferopolban. 1996 óta élek Magyarországon, jelenleg Budapesten. Egy ideje nem élek oly aktív (klub)életet, sikerült telítődni, elég volt a feltűnésből, és a non-stop pörgésből. A helyek, ahol mégis megfordulok: színházak falai között, különböző művelődési házak, és központok, kisebb mozik termei, Budapest utcái, terei, térfigyelő kamerák látószögén kívül eső külvárosi, és egészen természeten belüli helyek, olykor meg is iszom valamit, valahol. Szeretek olvasni is, egészen bravúr módon tudom ötvözni a pszicho-analitikai, pszichológiai tematikájú olvasmányokat, a szépirodalmi alkotásokkal, olykor lerakom a verset s előveszem a filozofikus, ezoterikus, és az ezoterikán is túlnyúló kézzel aligha fogható dolgokat, melyeket mégis sikerül elolvasni, megérteni. Igyekszem a következő felé: „Mindenkivel őszintén, az ő szintjén” ha ez mégsem sikerül, akkor sajnálom, bizonyára túlságosan beleéltem magam valamibe...

 

.Bemutatkozom
Álmodtam
Amint… (a)suhint…
Lámpásnál
Üvegdémon

 

Amint… (a)suhint…

…Mint tejben úszkáló kések
Úgy suhan néha a hajó
A taton pedig ott áll a Captain Nero(N)

Másutt pedig De phazz
Lesz a színpadon
Ám, ahogy látom,
Víznek cseppjei nyomokban,
Mindenfelé zászlók lebegnek
A szeles hidakon…

Mondjátok!
Ti miért gondolkoztok színekben?

Pompás, ha elmerülök majd,
Majd megbotlok a felém
Elhangzó kérdésekben.

n