Oszd meg a versed!

 

Hangácsi Zsuzsanna versei

"Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié. "

 

Antióda
Befejezett múlt
Megértés

 

Megértés

kit szeretnék
ha nem téged
édes anyanyelved
édes anyanyelvem

elmondhatnám
feszítő fuldoklással
döcögő dadogással
sóhajnyi suttogással
küszködő kiáltással
arcod napországát
hangod dalvilágát
szemed csodazöldjét
bőröd bársonyselymét

nyelved a nyelvem

mégis
csend szorít
tört szárnyú albatrosz-szavak
lábad elé holtan hullnak

nyelvem a nyelved