Oszd meg a versed!

 

gerdak versei

Vigh Éva - Kortárs hangon pályázat

 

A lányok haza mennek
Lélekavatás

 

Lélekavatás

Létformáim különbözőségei betöltik a teret.
Neked én vagyok az, ami nekem csak itt.


Zavartan egy tükörkép előtt

Most bort tölt
szárazan zörögve
fehéren tisztátalanul
az időnek
cserepes a szája
így mosolyog és vérzik
magára
Tükröm, tükröm, mondd el nékem!

Keresek kutatok
pontot
az időnek
arcot festek
bábukra
feslek
ezek mind elestek
Ezek mind elestek
Itt tetvészkedik a halál a küszöbön
várjon még dolog van
…
szökik hóna alatt
bábuval képpel
játszom tiszta szívvel
szívével

Tükröm,tükröm súgd meg halkan
kinek a bőre van rajtam?


béna éneket
nyúzok
dudolászok végül
a számban
csenddé
nemesül a szó


" … – ha lett volna időm és gondolatom
lenéztem és megvetettem
volna
mindent és mindenkit
ami és aki
rajtam kívül még létezik

Egy matematikai képlet volt a hang és a mondat nem is értettem Minden szónak megvolt a helye és értelme… de a szavak hirtelen megszöktek szétmásztak mint a poloskák s egy pillanatra bezárult minden. Aztán…”