Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Oszd meg a versed!

 

Rücker János Péter

Rücker János Péter versei


 

Bizalom
Gyász
Gyászban
Szociális ima
Szociális munkás
Vörös a határ

 

Gyászban

Talán több van abban
Mint rút, sötét szavak
Hogy e gyászoló tömegben most
Elvesztetted önmagad


Összedőlt a világ
Mi eddig körülvett Téged
S a romok alatt hasalva
Úgy érzed, hogy véged

Hittél és bíztál
A falak erejében
Éltél nyugalomban
Erődnek teljében

De jaj, egy apró repedés
S érzelmek szöknek, s jönnek
Megérzed azt, mit fal takart
S könyörtelen rád törnek

Marják lelked, dőlnek várak
S mint kapudat döngető század
Elönt a kétség, s reménytelenség
És eltűnik ekkor a szépség

A szeretet tova száll
S ez a legfájdalmasabb
Érdemes é szeretni
Ha ily könnyen elszalad

Létezik e szeretet
Vagy csak ábránd volt ez is
Még ha a felejtés várába
Gyógyulni megy is

Nem látsz most tisztán
Hunyd be hát szemed
S váradat építse
Újra fel kezed

Tégy oda mindent
Pont úgy, ahogy volt
Csak egy dolgot hagyj ki
Csak azt, ami megholt

Azt a kockát hagyd üresen
Hogy a szellő ki-be járja
Hogy tudd, a várad összedől
Ha hazugság cibálja

Ha kész a várad, nézz ki rajta
Mennyi vár áll körbe-körbe
S mindegyiken lyukak hada
Ahogy a sors szellőssé törte

Mindnyájunkon átfúj a szél
Nincs köztünk egy se más
Kit elvesztettünk örökre
Elvitte magával tégláját

S nekünk mi maradt?
Egy emlékekkel megtöltött
Szellős, napsütötte pirkadat
A Holnap,

Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum