Oszd meg a versed!

 

barboca101 versei

Kedves Olvasók! Ajánlom figyelmetekbe szerény költeményeimet melyeket amatőr szinten készítek mások és jómagam szórakoztatására. Kritikát szívesen várok. Üdv: Ferencz Barbara

 

Lélekvesztő
Népszava
Száz éve immár, hogy csendes a dal...
Téli utazás
Tudom...

 

Száz éve immár, hogy csendes a dal...

Valahol a Kárpátok zöld legelőjén,
Nyílik a pipacs, fehér havat temetvén.
Bús szél tépázza a zöldellő szálakat,
Siratja a rég elfeledett álmokat.

Muzsikaszóra piroslik a virág,
A régi hegedű nem úgy húzza már.
Ez már nem ugyanaz a szél nem ugyanaz a dal,
Meggyötörte már a sok éves zivatar.

Lassan száz éve, hogy csendes e táj,
Sok magyar szíve az óta fáj.
És csak ülnek némán, csendesen,
Fejet hajtva, merengve az emlékeken.

Imájukkal szólnak most az éghez,
Talán a jó Istenhez eljut az ének.
Évről évre halkabban szól a dal,
Isten, áldd meg a magyart.