Oszd meg a versed!

 

Antal Gábor versei

Antal Gábor vagyok, 21 éves salgótarjáni srác. Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola magyar szakos hallgatója vagyok. Szeretek verseket olvasni és írni is.

 

1. Buborék
2. Szappangömbök a fák fölött
3. Buborék élet
4. Az első lélek a buborékban
5. Nem tűrhetem
A jövő hava
A legszebbnek
A nyáj
Állomás
Áramszünet
Archaikus pasizmus
Árnyak szava
Avató
Az éj mámora
Borzongó habvarázs
Cím nélkül
Csöndbélés
Csonkig égett már a gyertya
Csukódik a szemem
Dactalan
Egy (-két) mondat a bevásárlásról
Elhiszed?
Emlékek
Fél év
Folyam(at)
Gondolat-kút
Gondolatok a részlethez
Gyilkos pillanat
Gyöngyszem
Gyötrő jövő
I. Analízis
II. Szintézis
III. Absztrakció
Illúzió
Irigyek
IV. Generalizáció
Január 21.
Játszunk egy kicsit?
Képmelléírás
Kis(s)
Kortárs hangon
Levél a gyalogosnak
Líceum fantomja
Lobogj!
Méhszirom
Menetrend
Miért nézel?
Nagykorú lettem
Nincs időm
Papám
Pillanatás
Pillangó
Rád gondolok
Rettenetes tettes
Röpke
Sírás(ó)
Szeretem
Szív
Szív
Toll
Tükörkép
Újévi fogadalom
Utálatrendszer
V. Konkretizálás
VI. Analógia
Vízió

 

Líceum fantomja

Halkan siklik, úszik a légben.
Lát, figyel, érez.
Koccan, zörög, remeg a jégben.
Olvaszt és kibuggyan.

Nem látják a szemek, nem hallják
tompa, nehéz fülek.
Mint árnyék suhan a testek közt.
Nem látják, hogy mi a lényeg.

Fényesen csillogó szempár rebben
sötét csuklya-takaró alatt,
látja az üres testű lényeket
búsan, kínok közt haladt.

Szűk falak közt tomboló lélek,
hull a parázs száraz fára,
irgalommal gyilkoló, hullaszagú kémek,
iszony láng lobban szívében.

Alkonyatban csattanó pofon,
csarnokvízben csillanó redős penge,
buborék bilincs szorítja kezét,
széttépni gyenge.

Néz, lát, figyel, fél,
megy, tanul, hall, kér,
érez, gondol, ír, fér,
tud, sikít, gyötör, él.