Oszd meg a versed!

 

Antal Gábor versei

Antal Gábor vagyok, 21 éves salgótarjáni srác. Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola magyar szakos hallgatója vagyok. Szeretek verseket olvasni és írni is.

 

1. Buborék
2. Szappangömbök a fák fölött
3. Buborék élet
4. Az első lélek a buborékban
5. Nem tűrhetem
A jövő hava
A legszebbnek
A nyáj
Állomás
Áramszünet
Archaikus pasizmus
Árnyak szava
Avató
Az éj mámora
Borzongó habvarázs
Cím nélkül
Csöndbélés
Csonkig égett már a gyertya
Csukódik a szemem
Dactalan
Egy (-két) mondat a bevásárlásról
Elhiszed?
Emlékek
Fél év
Folyam(at)
Gondolat-kút
Gondolatok a részlethez
Gyilkos pillanat
Gyöngyszem
Gyötrő jövő
I. Analízis
II. Szintézis
III. Absztrakció
Illúzió
Irigyek
IV. Generalizáció
Január 21.
Játszunk egy kicsit?
Képmelléírás
Kis(s)
Kortárs hangon
Levél a gyalogosnak
Líceum fantomja
Lobogj!
Méhszirom
Menetrend
Miért nézel?
Nagykorú lettem
Nincs időm
Papám
Pillanatás
Pillangó
Rád gondolok
Rettenetes tettes
Röpke
Sírás(ó)
Szeretem
Szív
Szív
Toll
Tükörkép
Újévi fogadalom
Utálatrendszer
V. Konkretizálás
VI. Analógia
Vízió

 

Cím nélkül

Ülök a széken és magam elé nézek.
Rá gondolok éppen, belül pedig vérzek.
Hitetlenségem kínok mélyére döntött,
Lelkem poharába tiszta vizet öntött.

Összeszorul a gyomrom, ha arra gondolok,
Hogy a részéről mennyi mindenről nem tudok.
Bizalmam maradványait összegyűjtve,
Ülök a széken és rá gondolok félve.

Szemtől szembe ülünk,
Egymásnak örülünk,
Furcsa dolgokat érzek,
Belül pedig vérzek.

Fáj, szúr, nyom, hasít, kínoz.
A jövőnk vajon mit hoz?!
Szeretnék neki hinni
S mindent továbbvinni.

Nem tudom, mit kellene tennem,
Mert még mindig szúr, fáj a szívem.

Ülök a széken és magam elé nézek.
Rá gondolok éppen, belül pedig vérzek.
Bizalmam maradványait összegyűjtve,
Ülök a széken és rá gondolok félve.