Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Oszd meg a versed!

 

Császi Enikő

Császi Enikő versei


Császi Enikő, inkább csak Enci. A Nyíregyházi Főiskola irodalmi körének vagyok tagja, Nyitott Füzetek néven lehet bennünket megtalálni. Több éve írok verseket, szösszeneteket, monológokat. Szeretek fotózni, társastáncolni, olvasni, utazni, a természetben lenni. Egyébként pedig a verseimből megismerhetsz :)

 

- Úton -
Anya szeme
Fant-a-(s)zelet
Könyv
Lelki halott
Love story 2012
Metamorfózis
Monológ
Pillanatok
Régiek
Sakk-matt
Szellemi szeretkezés
Szerelem
Utolsó tánc

 

Love story 2012

Ott álltunk egymással szemben, szótlanul. Csak nézett rám és mosolygott. Zavaromban csak ide-oda kapkodtam a tekintetemet. Mintha egy másik világban lennénk, és körülvenne bennünket egy burok, amit csak mi érzékelhetünk. Csak mi létezünk, a többi ember láthatatlan, és nekik mi is.
Káosz volt bennem. Nem tudtam hol vagyok, mit tegyek, ki vagyok és ki ő. Eszembe jutottak a romantikus filmek, amiket láttam, az esős, szerelem első látásra, sorsfordulós love story-k. Ajkaim megbénultak, csak vigyorogtam. Kezdtem kényelmetlenül érezni magam, de mivel ő is mosolygott, így nem törődtem vele. Talán neki is hasonló gondolatok futottak át az agyán. Régi szerelmek, emlékek, élmények… Egymás világában jártunk. Már ismerte a gondolataimat, az érzelmeimet, -s én az övét-, holott csak pár perce találkoztunk.
Hűvös, borongós idő volt, siettem haza. Természetesen az esernyőmet ilyenkor mindig otthon hagyom. A rohanásban nekimentem valakinek. Ő volt az. A tekintetünk összeütközött, s csak mosolygott rám. Visszamosolyogtam, hiszen elég hülyén nézett volna ki, ha állok ott fapofával, és amúgy is, akartam vele mosolyogni. Nála volt esernyő. Ketten is elfértünk alatta. Ilyenkor az ember agyát megrohamozzák azok a gondolatok, hogy mesevilágban jár, és biztosan csak álmodik, hogy ilyen a valóságban nem történhet meg. Persze, ezzel nyugtatjuk magunkat, mert talán nem is szeretnénk, hogy ezt valójában átéljük, mert nem tudnánk mit tenni abban a helyzetben.
Megcsípném magam, hogy felébredjek, de nem akarok. Ilyet az ember egyszer álmodik, nehogy már szándékosan vesse neki véget.
Körülöttünk mindenki csak rohant, sietett valahova, mintha féltek volna az esőtől. Mások imádkoznak érte, ők meg menekülnek előle. Mi pedig csak álltunk mozdulatlanul. Maradtunk szótlanok, és ő mégis beszélt. Aztán elváltunk egymástól, de velem maradt.

Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum