Oszd meg a versed!

 

Ikic Aleksandar versei

A költészet számomra a gondolatok olyan kifejezése, ami túl mutat az értelmen és az érzelmeken de valahogy mégis magába foglalja a kettőt.

 

A tudat tánca
Érzelmek útja
Futó idő
Kereső lélek
Öntudat
Rendezetlen rend
Szabad akarat
Természetfeletti

 

Érzelmek útja

Elvész az értelem az érzelem tör elő
Átszeli a létet a zabolázatlan erő
Örvénylik magába vonza a világot
Élteti és hervasztja a virágot
Szerelem harag váltakozik
Egyszer gyűlöl, majd gyönyörrel áradozik
Az értelem felfogni képtelen
Érthetetlen a végtelen

a düh felszínre tör, sötét ez a gödör
pusztít öl, haszontalan lyukas vödör
látványa, mint a kiszáradt öböl
elszabadul cél nélkül célt keres
a szív súgja nehezebb de inkább szeress
az élet végtelen harcmező
így fejlődik alkotásában a rendező
uralni jót és rosszat, felette állni
egyiket sem igazán látni vagy várni
a derű akkor jön,amikor a bármi

Ég a lélek, forr benne az élet
Megemészt gyógyszert és mérget
Érez kezdetet és véget
Tartalmaz töröttet és épet
Ölel csúnyát ölel szépet
Lát igazit lát képet
Benne egy a zaj és az ének
Nem kegyelmez fiatalnak sem vénnek

harc dúl kívül belül
békévé válik, a forró lehül
cáltalan cél vezet
a láthatatlan nyújt kezet
meddig jutok, meddig futok
emelkedem majd bukok
az állati elbukik az isteni ragyog
el kell engednem mindent mi vagyok