Rendelj verset

Webáruház

Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Oszd meg a versed!

 

Robszi

Robszi versei


Idős, 68 éves férfi vagyok. Most kezdtem írogatni...talán a karantén, a bezártság hozta ki belőlem. A versek saját élményeimet tükrözik, de vannak fantázia versek is.

 

A szerelem édes rabsága
Add Uram az esőt...
Az utcalány.
Balaton partján
Egy csacsi szerelme
Egy délután cimborámmal, Dömével
Évszakok
Ha egy jó szó jön Tőled...
Ha megölellek
Honfoglalás
I fejezet. Tavaszi eső
Ifjúságom elmúlt már
II. fejezet Tavaszi árvíz
Judit a tükör előtt
Kánikula
Kismarosi naplemente emléke
Más vagyok
Mesél az arcod...nekem
Milyen az a szerelem...
Múlt, jövő...remény
Neked a szerelemről
Örvénylő szerelemben
Öt év, mond sok vagy kevés...
Remény
Szentháromség
Szívem csücske
Tavasz köszöntő
Tavaszunk
Vajon milyen lesz?
Vasat üss szegnek
Vízió versek...Elkárhozott lelkek
Vízió versek...Emlékek éjszakája

 

Egy délután cimborámmal, Dömével

Valemelyik nap délután, a nap mindegy is talán,
Döme kollégámmal, ivó cimborámmal,
elindultunk moziba, hogy hova, ki tudja, majd valahova.
Egy biztos, Döme agya, nem a művész filmekre volt kalibrálva,
úgy van az tekercselve, oda inkább röhögés, üres fecsegés férjen be.
Keletinél jártunk és éhesek voltunk, valamit faljunk,
röppent fel a nagy ötlet, mit tett követett.
Ahogy az aluljáróból kijöttünk, a hentesnél kilyukadtunk,
jó illat csapta meg orrunkat, már is nyeltünk nagyokat.
Nagy tepsiben hurka kolbász sült, a kérdés eldőlt,
ezt eszünk és vitának helyet nem is hagyott az eszünk.
Kértünk egy-egy adagot, hozzá friss bodagot,
cseresznye paprikával és mint az éhes farkasok,
a pultnál állva nem is rágunk csak nyeltünk nagyot.
Ahogy lenni szokott, Döme barátom, aki valószínű
a szivacsok családjába tartozott, gyorsan határozott,
erre sör kell vagy kiszáradok. A szónoklat után jött a tett,
a Rákóczi tér mellett, egy bárnak titulált kocsmába belépett,
és kis asztal mellett helyet keresett. Le is ültünk,
míg egy álmatag pincérnő hozzánk lebbent,
…mit hozhatok…két sört és Döme válasza, mint a kérdés maga,
oly tömör volt, de a lényeg benne volt, szócséplés lett volna
itt egy hosszabb monológ.
Térült fordult és két poharat és két üveget elénk varázsolt,
becsületére legyen mondva, a sör jó hideg volt.
Az eső közben eleredt, mi pedig ittunk, mert jól esett.
Mellettünk egy asztalnál három nő ült,
a tantusz hamar leesett, hogy Rákóczi tér mellett,
kifélék mifélék lehettek.
Gyanúmra a biztos válasz nem váratott,
mert egy bagótól karcos hang hallatszott,
nem félre érthető céllal, felénk tudtul adva a tutit,
„úgy lecumiznék valakit”.
A tantusz újra leesett, mondtam Dömének,
oldjunk innen kereket. Fizettünk és megpattantunk,
de legalább az eső elállt, így nem a vízben caplattunk.
Az ötletem megszületett, egy monumentális filmre viszlek,
a film címe, Keresztesek. Éppen elértük, hogy becsöngettek,
elfoglaltuk az helyeinket. A film hosszú volt, két részben vetített,
közte rövid szünet. Épp a nagy végső csatára készültek a felek,
mikor Döme a csendet megtörte…”mindjárt behugyozok”,
mondta röviden, a lényegre térve.
Ettől kezdve a csata alapzöreje megváltozott,
izgő mozgó szuszogásba csapott. Döme hólyagja tágulva adta tudtára,
nem sok van hátra, hogy a gatyáját elöntse a hugynak árja.
A katargikus állapotnak a film vége vetett véget és Döme kilőtt,
mint a puskagolyó, amihez a hólyagja ürülése volt hasonló.
Arca átszellemült lett, mint aki éppen most lett szent.
Jó film volt ennyit mondott, ezzel le is zárta a monológot.
Elindultunk haza, én jobbra, ő balra, míg bandukoltam,
magamban jókat mosolyogtam.

Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum