Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Oszd meg a versed!

 

Bea

Bea versei


kezem nyújtom.

 

Állapot
anyaméh
Jelenség
reggeli
színház az egész világ
záró-jel

 

színház az egész világ

(úgy látom, már megint itt vagy, pedig nem hívtalak. ne gyújts rá, bent nem dohányzunk, hallod?!)

mintha a fallal beszéltem volna. nemcsak, hogy olyan süket, de olyan fehér is volt. megijedt, vagy valami rosszullét környékezte, nem tudom. bár, ha belegondolok, nem volt ijedős fajta. megkérdeztem, kér-e egy pohár vizet. bólintott.
amíg a konyhába mentem – kiválasztani a legtisztább és legszebb üvegpoharat – ő ismét rágyújtott. zaklatottnak tűnt.

a csikkeket a padlóra ejtette, majd eltaposta. kinyitotta az ablakot, elhúzta a függönyt. azt hittem, szellőztetni akar. odasétált, majd nagyot üvöltött. aggódni kezdtem.
megfordult, kinyújtotta a kezét. én nem mozdultam. tett felém néhány lépést, magához rántott, majd szorítani kezdett. hogy ő többet sosem enged el, hogy mostantól minden szebb lesz, ha akarom, és hogy hozott nekem valamit.

a kabátjához szaladt, előkapott egy sálat és egyszeri mozdulattal a nyakam köré tekerte.
nézett, majd megsimogatta az arcom. olyasmiket mondott, hogy szökjünk meg, költözzünk másik városba, hogy a szomszédok és „a többiek” nem kell tudjanak róla, még H. meg K. sem. egyre jobban beleélte magát, én meg értetlenül álltam előtte.
fél év óta nem is beszéltünk, még levelet se írt. én más házba költöztem, kiráztam minden szőnyeget, kitöröltem a szekrényeket. és akkor most itt van megint, és szökni akar. teljesen elbizonytalanított.

kihúztam egy széket, mutattam, hogy üljön le. magamnak is töltöttem vizet. láttam, ahogy elmosolyodik, amikor elővettem a régi bögrémet. még emlékezett rá, hogy is felejthette volna el. elég sokszor vágtam volna a fejéhez, és ezt ő is tudta.
aztán kissé megnyugodott, mesélni kezdett. új város, új ismerősök és munkahely. jól viszi, nem kell pénzt költeni lakásra. nem kapott még tetszetős vendéglőt, minden nap máshol ebédel. bár nem túl nagy a város, ezért hamarosan kifogy a választékból. sóhajtott.
mondta, hogy nem könnyű az élet, meg ilyenek. és, hogy az új társaság szigorú, minden energiáját a próbákra emészti.

majd nevetve tette hozzá, hogy ez a jelenet is az új darabjából való. csakhogy ott nem vízzel, hanem borral fogják kínálni.

Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum