Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Oszd meg a versed!

 

Jakab Szilárd

Jakab Szilárd versei


 

Befejezetlen szerelem
Lelkem
Mintha nem tudnád..
Végtelen

 

Lelkem

Elmondhatná mi bántja,
De nem lehet mert annyira fájna.
Felszólítja pedig a tétlenség,
De érzelmileg neki óriási lépés.

Ahogy télen hideg és nyáron meleg van,
A lelkem pont annyira hangtalan,
Eltűnt a gondolatok mélységében,
S lehet sosem kerül elő már félelmébe.

Azt suttogja: beszélni akarok.
De meggondolja magát: inkább maradok.
Ragyogó egyéniség, ki nem kell senkinek,
-pedig világított mindenkinek.

Egyre vágyik a lelkem,
Valaki találja meg csendben.
Nagyokat sóhajt, miközben erejét veszti,
Szépen lassan szívét is elereszti.

Már mást érez: semmit.
-De vajon lesz-e aki megnyit?
Már másképp lát mindent,
-amit neked adok az a tied.

Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum