Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Oszd meg a versed!

 

Fiam Csilla

Fiam Csilla versei


 

Csak egy tánc
Elveszett "ecloga"
Koldus Ének
Mint kisgyermek...

 

Elveszett "ecloga"

Olyan korban éltem én...
Hol mit sem ért egy költemény,
s a kor szelleme nem haladt előre -
Nem gondolt senki a várható jövőre.
Visszafelé fejlődött a világ!

Olyan korban éltem én...
Hol a szabadságnak (szín)terén
folyt a míves vita, hogy ki legyen
az ki fejeket hajtat, s Hazugság-Hegyen
szónokoltak a szótlanok.

Olyan korban éltem én...
Hol volt szavam, de a remény,
hogy meghallja valaki már nem létezett.
Porosodott a bölcsességtől terhes emlékezet...
Nefelejcseket ültettünk mindannyian.

Olyan korban éltem én...
Hol kicsiny országomnak peremén
burjánzott a brutalitás és vér-rózsa
nyílt az ajkakon. Egy utolsó jó szóra
azonban senki sem szorult.

Olyan korban éltem én...
Hol mellkasokban a szív helyén
üres fekete-lyuk tátongott.
S a legtöbb ember vakon tántorgott,
be akarták tömni azt.

Olyan korban éltem én...
Hol minden egyes kitöltött vény,
morfiumra volt váltható.
Hisz ez a való, nem való!
Bele kell őrülni az igazságba.

Olyan korban éltem én...
Hol a templomban, a szentmisén,
Kígyó nyelven pletykák terjengtek,
Műsírások, bús imák zengtek.
Ó és pénzért, minden áldható!

Olyan korban éltem én...
- Szomorú, hogy ez már tény -
Ahol a csillagokat megvették,
Az álmokat kriptákba fektették,
S egymás sírhalmán ültek boldogan.

Olyan korban éltem én...
Hol a keserűség tengerén
hánykolódtunk. Míg mosollyal
arcunkon néztünk szembe a hullámmal,
Pedig tudtuk, maga alá temethet.

Olyan korban éltem én...
Hol mit sem ért már az erény.
Multinacionális lett a tudat,
senki sem ismert csalóka tévutat,
mert mindenki hitte saját igazát.

Olyan korban éltem én...
Hol a múlt hibáira meredvén
Sokan a jót vélték felfedezni,
s a "háború" szó kezdett szimpatikus lenni.
Ugye félelmetes gondolatok?

"Oly korban éltem én e földön..."
Ezt olvastam egy lap tetején s rögtön
elámultam; mi a különbség?
Akkor is így volt? Hát nem a fényt keresték?
Atomot dobtak a lelkekre?

Ilyen korban élek én,
Európa közepén...
Ha fel is szegem fejem olykor,
le kell sütni a szemem. Korholj!
Mondd, hogy lássam szebbnek!

Milyen korban élek én...?
Az emberiség sírkövén
Vajon ez fog állni, így belevésve -
Hogy nem vette senki észre? -
Önmagától felfordult - por békéire.

Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum