Oszd meg a versed!
Tóth Gabriella versei
Kb. két éve írok verseket.
a nagyi szépsége
álmomban
apám útja
haiku
Kései sirató
öngyógyítás
szeretem
apám útja
araszol benne a belefáradásmintha bőre pórusán át szökne a jelen
mosolya árnyékot vetít a kórterem falára
delet kondul a harang olyan búsan
akár ha tudná dallama semmit sem ér
tekintetünk találkozik
apám szemével int menjek mert ő egyedül indul
már a mindenséggel méri magát
