Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Oszd meg a versed!

 

Christine F.

Christine F. versei


 

Elindultam, mégis visszatérek
Végtelen történet

 

Végtelen történet

Mágikus-szavakból építek Nekünk
egy különleges és szép világot,
amelyben boldogan élhetünk,
mikor kizárjuk a valóságot.

Bízz bennem, s ugorjunk együtt
a félelmetes ismeretlenbe.
Nehéz lesz a „holnap” ha eljön,
de Mi szembenézhetünk vele nevetve.

A titkom leszel, és én a Tiéd.
Játsszuk így tovább az életet.
Már erős vagyok, lesz, aki megvéd,
s Te ugyanezt megteheted.

Varázsolok hát, gyere bátran,
a bűbáj Téged is átölel.
Főnixként állok a palotában,
Várok Rád; érzem, majd érkezel.

Új erők ébredtek bennem,
szabadon engedem hát a varázst.
Te is érzed belül, hogy Mi ketten
lobbantottuk lángra a parázst?

És a tűz most is hevesen éget,
mindegyikünkben ott lobog a láng.
Valahol a szerelem szenvedéllyé égett,
valahol a szeretet szerelemmé vált.

Pereg-pereg tovább az életünk,
felépül lassan végtelen történetünk,
mely körülölel és magába zár,
melyben két lélek egymásra talál.

Láttál magasan, felhők felett szállni,
láttál a mélyben, szikla szélén állni.
Ismered mosolyom, könnyem és a vágyam.
Ismerd meg hát azt is, akivé így váltam!

Nem véletlen, hogy közös utunk
végül kereszt-ösvénybe szaladt.
Nem voltam elég erős ahhoz,
hogy ledöntsem az összes falat.

Ám a határozottság végül utolérte a merszet.
Már öntudatba zárva töltök minden percet.
Legyőztem, aki voltam, a háborúnak vége.
Minden újra kezdődik. Indulhatok végre!

Várom, hogy ismét mellettem ébredj fel!
Várom, hogy engem keress tekinteteddel!
Várom, hogy a zene újra Nekünk szóljon!
Várom, hogy szemedből örömkönny folyjon!

Legbelül érzem, a kapocs köztünk erős!
Úgy állok előtted, mint egy igazi hős!
Szeretném, hogy büszke légy és merész.
Végigjártam utam, s itt vagyok …
…Veled… indulni kész…

Hogy mi valódi és mi álca, mindig kiderül.
Az összes érzelem végül a helyére kerül.
A láthatatlan kötelék erősen felragyog,
ami pedig hamis, gyorsan elpárolog.

Így látni fog végre, az, aki csak nézett.
Ha nem köti gúzsba csalfa igézet.
A szívében lévő igaz láng fellobog,
és utat talál ahhoz, aki megidézi …
... a hullócsillagot…

Ekkor jöhet az üstökös újra!
Bűvölten csodáljuk a Holdat összebújva.
Sohasem kívánok lehetetlent, sokat;
Szeretlek Téged, és mutatom az utat.

Nevet adok Neked, és indulhat a tánc…
Végtelen történet, végtelen románc…

Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum