Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Oszd meg a versed!

 

Bakonyi Szilvi

Bakonyi Szilvi versei


Ha már itt jár kérem, olvasson egy verset

 

08.08
A 2016-os választásokra
Andrásnak
Anno
Bal kéz
Barátom
Búcsú szó
Cérna
Családom Karácsony este
Csüngnek minden ágon
Didergő
Dolgom van
Egy orgonabokor mögül figyelem magam
Elbotlom
Érzelem lény
Este van
Ezt gondolom az emberekről
Felelj
Fonal Kormány
Gyötrődőm
Gyűlölöm
Ha meghalok majd
Hát elmúlt
Hatszáz
Holt király
Igaz barát
Ima
Itt fekszek most
Itt vagyok még
Kereslek
Kora kelet
Köss ágaimra szalagot
Másik földön élek
Még akkor is (Én bennetek)
Micsoda világ ez
Mikor mindenki meghalt
Mint barát
Nádcukor
Napfény
Nehéz lány
Neked, Sárkány
Noéminek
Nyugalom
Oh, te
Öreg Angyal
Ostoba szerelem
Pici mag
Portugália
Sírni akarok
Sírtam, mert sírnom kellett
Sokszor látom Őt
Sose múlna el
Szakadék
Szerelem
Szerelem gyurma
Szomorú koszorú
Te nő Te gyermek
Tegnap este
Tudja maga?
Tudja, az a bolond
Ugat a kutyám
Vágytól vágyig
Vendég
Vihar
Világ zavartja, Én!
Világvége

 

Pici mag

harmatos szempillával bámul rám,
harmat, vagy könny az, nem is tudom.
az utolsó szikra egy könnycseppbe fulladt,
benne tükröződött az arc, ki már elmúlt
rég, már vagy még, tűzbe szaladt, mikor utoljára láttam.
összehúztam a rothadt faleveleket,
közte voltak ajkak, kik hadarták a nevemet,
melléjük feküdtem, így elég volt, ha csak súgtak.
a levél elszáradt, nincs már,
se fű, zöld, csak föld,
de mozog benn a pici mag,
kibújna és vetne
új magot, s nevetne.

Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum