Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Oszd meg a versed!

 

Kovácsné Nagy Tünde

Kovácsné Nagy Tünde versei


 

Álom

 

Álom

Gyermek! Megálmodtad a világot.
Fénylő szemedben vágyakat látok.
Vágyakat, melyeket tudod, hogy elérsz,
Szívedben lángolsz, elmédben útra kélsz.

Álmaid maradnak, múlnak az évek,
S te tudod, ha felnősz, minden jó lesz!
Tiéd e világ, csodálatos világ.
Melyet minden nap szebbnek látsz.

Gondjaid elszállnak, szemeid bejárják a földet.
Igen azt mondod: lesz még szép az élet!
Vonulnak a felhők, szállnak az évek,
Felnőttél, s már nem vagy gyermek.

Álmaid halványulnak, hited meggyengült,
Helyrehoztatalan károk, s minden összedölt.
Most papírra veted fájdalmad,
Hogy elmond, megsúgd a világnak.

Már nincs benned erő, nincs benned élet,
Pedig csupán 30 év van mögötted.
Hol van a gyermek, ki egykor álmodott?
Kinek azt mondták: a csillagot is lehozod.

Most kiégett szívvel könnyezel,
Siratod a múltat, s örülsz ha már nem leszel.
Emlékszem rád, látlak magam előtt,
Egy törékeny kislány, ki mára felnőtt.

Hol vannak a vágyaid? Hol a hited?
Hol vannak az álmaid, miért halt meg?
Keresem a választ, de nem találom.
Csak azt tudom, hogy elmúlt egy álom!

Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum