Oszd meg a versed!

 

Szigeti-Benedek Hajnalka versei

 

November vége
Örök szerelem

 

November vége

Novemberi alkony végtelen magányban
Haldokló természet zizegő tusával
Még emlékszik a nyárra…

Síró szürke égbolt millió könnycseppel,
Drága anyaföldünk fuldokló nyeléssel
Már neheztel az égre…

Temetésre hívó fagyos szelek fújnak
Ravatalt takaró ködös hajnalt hoznak,
December lesz holnap…

1996. november