Oszd meg a versed!

 

Mülléder Mari versei

persecuted.mindenkilapja.hu

 

De lila
decrescendo
Élethétfő
Holnap, Georg
Itt járt Vincze tanár úr
Játszd még, Dorothy...
Nincs semmi baj, csak kalapálnak
Sanyi bácsi, a suszter

 

decrescendo

Visszahívtalak.

Mint kósza fényeit csalogatja
megszokott helyükre az éjszaka.
Veszendő szerkezet; leolvad a
könnyű magasság sűrű várfoka
és elhamvadnak ujjaid között
a csillagok.

Ébredsz. Parázsló tenyered
első tévedése én vagyok.

Szemedben tolongás.
Eltűnt és megtalált évek
színes és fekete-fehér árnyai
kísértnek és a felejtés utáni
csöndben feltámadt halott
csontja csörren, mert
pillantásod egyetlen fókusza
alatt egy horizontnyi képbe
présel veled össze a tudat:

Közelebb már nem lehetnél.