Oszd meg a versed!
csiszek versei
A Csend Hangjai
A Csend Hangjai
nyíló ajkak minden lélegző szaváncsüngő kérdőjeles talány taván
hullámzik lüktet még egy szó
de a mögöttük rejlő csomó
kusza tépett képzet-képzett csomó
sodort folyékony kötél agyromboló
sorsokat gubancoló fejem
tükörcsarnokában omladozó vakolat
csak számolom a szilánkokat
pattog a fogakon (a) visszhangzó
gondolat a szemgödrökön át
nem talál a hang magának utat
míg a szellem anyagtalan keze
sejtelmek után tapogat
a sötétben markolja a lelket
míg lüktet nem ereszt el Ő
a sarokban reszket(ő) (a) tudat.
