Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Oszd meg a versed!

 

Mária Grünczeisz

Mária Grünczeisz versei


 

monochrome

 

monochrome

Órák.nem beszélsz.

Elvetél.

Benned hogy elküldj,bennem hogy szeresselek.

Ülünk.

Cseréljünk szerepet.



Én fekszem le melléd.

Tudom tudom. a hideg parkettánál csak a kádakat szereted jobban.




Nézzük a fehér plafont, az üres életteret.



Az emlékek.-mondom közönnyel,

s átlót húzok a szíved felett a levegőbe.


-Lemoshatatlan foltokat hagyok a falaidon.-

(megint próbálok valami maradandót és utánozhatatlant mondani,

hogy neked egyetlen legyek,

s tudom ,hogy most már csak büszkeségből mondok szépeket

mert nem akarom azt ,hogy ha majd a lányodnak mutatod

azt a képet a koliról amin hárman vagyunk rajta,

a srácról aki mögöttünk sétál el többet mesélj mint rólam.


Most olyanok vagyunk ,mint két idegen közé szorult ölelés.

Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum