Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

ALAPSZABÁLY

A MAGYAR VERSMONDÓK EGYESÜLETÉNEK

A L A P S Z A B Á L Y A


I. Általános rendelkezések

Az egyesület neve: Magyar Versmondók Egyesülete
Az egyesület rövidített nevei: MVE, Versmondók
Székhelye: Budapest
Címe: 1011 Budapest, Corvin tér 8.
Képviselői: Az egyesület elnöke
Alapítás éve: 1992
Egyesületi embléma
Fehér alapon piros, bal és jobb oldalról felfutó babérág, a két ágat felül a „versmondók" piros felirat köti össze. Középen narancsszínű pegazus, alatta az alapítás évszáma, vagyis 1992 található. A babérágak alatt a „Magyar Versmondók Egyesülete" felirat két sorban (az első két szó felül, a harmadik alul), piros színnel. A feliratok Georgia betűtípussal, nagybetűkkel láthatók.

Az egyesület hivatalos lapja a Versmondó folyóirat, amelynek alapítási éve 1993.
A szerkesztőség címe: 1074 Budapest, Huszár utca 8.


II. Az egyesület célja

A pódiumi műfajok a magyar nyelvű vers-és prózamondó kultúra ápolása, az egyetemes és magyar irodalom népszerűsítése.
A Magyar Versmondók Egyesülete ernyőszervezet, amely célja tagjai sorába szervezni a regionális és határon túli magyar nyelvű versmondó egyesületeket, társulatokat, műhelyeket és stúdiókat.
A Magyar Versmondók Egyesülete pedagógiai és ifjúsági szakmai szervezet. Kiemelten fontos céljának tekinti a vers-és prózamondók, illetve műhelyek segítését, az országos, határon túli, regionális, megyei (fővárosi, a továbbiakban megyei) és helyi, valamint réteg versenyek szakmai segítését, a vers-és prózamondó szakképesítés megszervezését, valamint a hivatásos pódiumművészet alkotóinak és alkotásainak koordinálását, az előadóművészek segítését, pártfogását. További célja az ifjúság társadalmi és kulturális identitásának erősítése a drámapedagógia, a költészet, a versmondás segítségével.
Az egyesület szakmai képviseletet is ellát; kezdeményezi a pódiumi műfajok, a vers és prózamondás anyagi és erkölcsi támogatását, valamint a versszínházi műfaj erősítését és intézményesítését.
Az egyesület céljának tekinti, hogy tagjai sorába szervezze a vers-és prózamondó versenyek rendezőit is.


III. Közhasznúság

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint az egyesület közhasznú tevékenységet végez, mert az idézett törvény 26. §-ában meghatározott közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat látja el:

3. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség megóvása,
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.

Az egyesület tagsággal rendelkezik, de tevékenysége, szolgáltatásai nyitva állnak bármely, nem tag személy számára is.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

Az egyesület sem közvetlen, sem közvetett politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV. Az egyesület feladatai

Az egyesületi célok megvalósítása az alábbi módon:
- helyi, megyei, regionális és határon túli versmondó műhelyek szervezése,
- felkészülésük, továbbképzésük segítése, szakmai táborok szervezése,
- vers-és prózamondók szakképzése, vizsgára való felkészítése,
- bemutatkozási lehetőségek, fórumok szervezése,
- "Versmondó Pódium" működtetése,
- különböző szintű és rétegű vers-és prózamondó versenyek szakmai,
segítése, rendezése, koordinálása,
- az egyesület kapcsolatot tart a határainkon kívül működő versmondó kultúrát ápoló
szervezetekkel,
- országos és helyi szinten is versiroda működtetése, az irodákon keresztül pódiumi produkciók forgalmazása és ajánlása,
- a Versmondó c. lap megjelentetése
- internetes oldalak (www.vers.hu, www.versmondo.hu) és internetes versrádió (www.versradio.hu) működtetése, valamint a Kaleidoszkóp VersFesztivál hivatalos honlapjának (www.versfesztival.hu) üzemeltetése az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesülettel közösen
- versmondó antológiák kiadása és jeles események audio és vizuális
rögzítése és forgalmazása.

Az egyesület a közoktatás szakterületén a következő feladatokat látja el:
- pedagógusképzésben való közreműködés
- a magyar nyelv és irodalom tanításának tematikus segítése az általános és a középiskolákban, a különböző iskolatípusok tanmeneteinek megfelelően
- versmondó versenyek szervezése a pedagógiai feltételek figyelembe vételével

V. Az egyesület tagjai

1. Az egyesület rendes tagja az a természetes vagy jogi személy, illetve közösség,
aki az alapszabályban foglaltakkal egyetért, azt támogatja és a tagsági díjat
befizette.
2. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az
egyesület tevékenységéhez szakmai vagy anyagi támogatást nyújt.
3. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, akit a
küldöttközgyűlés erre a címre érdemesnek tart és megszavaz.
4. Az egyesület tagja lehet minden 10. életévét betöltött természetes személy.
5. Az egyesület alapító tagjai:
Arató Judit, Béres Ferenc, Gáspár Sándor, Kiss László, Margitics Blanka, Margitics Zoltán, Nagy Andrea, dr. Sönfeld Mária, Szalóky B. Dániel, Virág László
6. Jogi személyek, illetve az egyesület tagjai által létrehozott "pódiumok",
versmondó körök, baráti társaságok, helyi egyesületek önálló szervezeti
életet élnek, s a rendes tagok jogait élvezik.
7. A rendes tagok az egyesületben bármilyen funkciót betölthetnek.
8. Az éves tagdíj tartalmazza az egyesület által kiadott Versmondó folyóirat éves előfizetését és az egyesületi tagsági igazolványt, amely az egyesület elnöksége által évente meghatározott kedvezményekre jogosítja a tagokat.

9. A tagság megszűnik:
- kilépéssel,
- elhalálozással,
- kizárással. Kizárásnál minden esetben a küldöttközgyűlés dönt, egyszerű szótöbbséggel. A kizárásról a küldöttközgyűlés előzetesen értesíti a kizárásra javasolt személyt, kivéve, ha a küldöttközgyűlésen felmerülő probléma vagy információ kapcsán a küldöttközgyűlés úgy dönt, hogy a kizárásról azonnal határoz. Ehhez azonban a jelenlévők 2/3-as szavazattöbbsége szükséges, és az érintettet 8 napon belül értesíteni kell a határozatról. A döntés ellen az érintett minden esetben, a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül, a felügyelő bizottsághoz fellebbezhet, amely egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy visszautalja-e megfontolásra a kizárásról szóló határozatot a küldöttközgyűlésnek. Amennyiben igen, az elnök köteles 30 napon belül rendkívüli közgyűlést összehívni, amely dönt a határozat visszavonásáról, vagy fenntartásáról. Utóbbi esetben a határozat ellen nincs helye újabb fellebbezésnek. Amennyiben a felügyelő bizottság nem küldi vissza a határozatot megfontolásra, a döntést véglegesnek kell tekinteni. A kizárt tag azonban egy év elteltével mindkét esetben kérheti a küldöttközgyűléstől tagságának visszaállítását, amelyről a küldöttközgyűlés ugyancsak egyszerű szótöbbséggel határoz.


VI. A tagok jogai és kötelezettségei

a) Az egyesület rendes tagjai
- igénybe vehetik az egyesület szolgáltatásait, így az éves tagdíj fejében térítésmentesen juthatnak hozzá a Versmondó folyóirathoz, jogosultak a tagsági igazolványra és az azzal járó kedvezményekre
- vitás esetekben igényelhetik a szakmai érdekképviseletüket
- igényt tarthatnak rendszeres tájékoztatásra
- részt vehetnek az egyesület rendezvényein
- az anyagi lehetőségek függvényében anyagi támogatást igényelhetnek
- kötelesek részt venni az egyesület munkájában, annak célkitűzéseit legjobb tudásuk szerint képviselni és segíteni
- kötelesek az egyesület küldöttközgyűlése és az elnök által hozott határozatokat
szakmai intenciókat betartani.

b) Tiszteletbeli tag lehet az a személy, aki a vers- és prózamondás hazai hagyományait ápolja vagy az Egyesületet támogatja, amennyiben valamelyik egyesületi tag a küldöttközgyűlés elé terjeszti az adott személy tiszteletbeli tagságára vonatkozó javaslatát, s azt a küldöttközgyűlés az általános szavazati módszerrel elfogadja.
Az egyesület tiszteletbeli tagjai ugyanazon jogosultságokkal és kötelezettségekkel bírnak, mint a rendes tagok, azzal a kivétellel, hogy tagdíjuk költségét az Egyesület magára vállalja. A tiszteletbeli tag tehát választhat és választható.

c) Pártfogó tag az a személy, aki az Egyesület munkáját anyagilag támogatja (ez a támogatás meg kell, hogy haladja a mindenkori tagdíj mértékének tízszeresét).
Az egyesület pártfogó tagja szavazati joggal nem rendelkezik, de tanácskozási joggal részt vehet a küldöttközgyűlés munkájában. A pártfogó tag nem választhat és nem választható.

VII. Az egyesület szervei, és feladatai

1. Küldöttközgyűlés
2. Kabinet
3. Elnökség
4. Felügyelő bizottság
5. Szakmai Elismerések Kuratóriuma

1. Küldöttközgyűlés

a) Az egyesület legfőbb szerve a küldöttközgyűlés, amit évente össze kell hívni.
b) A küldöttközgyűlést az Elnökség hívja össze, úgy, hogy a napirend közlésével legalább 30 nappal a küldöttközgyűlés időpontja előtt hírlevélben értesít minden helyi, megyei, regionális és határon túli szervezetet, a tagintézményeket, az Elnökség tagjait és a többi egyesületi tagot a küldöttközgyűlésről, és arról, hogy sikertelenség esetén az újabb küldöttközgyűlést azonos napirenddel hol és mikor hívja össze az elnökség.

c) A küldöttközgyűlési meghívónak tartalmaznia kell
(1) a küldöttközgyűlés helyét,
(2) a küldöttközgyűlés időpontját,
(3) a küldöttközgyűlés napirendjét, valamint
(4) azt az időpontot, amikor a küldöttközgyűlést akkor kell megtartani, ha az eredeti időpontra meghirdetett küldöttközgyűlés határozatképtelen volt.
d) A küldöttközgyűlést sikertelenség esetén 15 napon belül, a sikertelen küldöttközgyűléssel azonos napirenddel ismét össze kell hívni, s a jelenlévők számától függetlenül az határozatképes. Erre a tagokat figyelmeztetni kell.
e) Rendkívüli küldöttközgyűlést kell tartani, ha az egyesület rendes tagjainak
egyharmada, illetve ha az elnökség ezt szükségesnek tartja.
f) A küldöttközgyűlésen a megyei, a regionális, a határon túli szervezetek és a tagintézmények által választott tagok, valamint az egyesület elnöksége vesz részt,
és szavazással hoznak döntést. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik (kivéve, ahol az alapszabály minősített többséget ír elő).
g) A megyei, a regionális és a határon túli szervezetek 10 tagonként egy főt, a tagintézmények intézményenként 1 főt választhatnak küldöttnek.
Azon megyék vagy régiók, ahol nem alakult meg az Egyesület megyei vagy regionális szervezete, a Magyar Versmondók Egyesületének abban a megyében vagy régióban élő tagjainak számaránya alapján képviseli az adott térséget 10 főnként egy személy.
h) Minden küldött és az elnökség tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek.
i) A küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik:
- az előző ciklusban végzett munka értékelése,
- az egyesület főbb célkitűzéseinek kidolgozása,
-az egyesület éves munkatervének elfogadása,
- a közhasznúsági jelentés elfogadása,
- a közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyása egyszerű szótöbbséggel,
- az egyesület elnökének, a kabinetnek, és a felügyelő bizottságnak megválasztása 4 évre, amely határozatokhoz a küldöttközgyűlésen jelen lévő tagok 2/3-ának szavazattöbbsége szükséges,
- az alapszabály módosítása és elfogadása,
- az Egyesület Etikai kódexének elfogadása,
- a fegyelmi ügyek,
- az Egyesület elnökének, a kabinetnek, az elnökségnek és a felügyelő bizottságnak visszahívása a küldöttközgyűlésen jelen lévő tagok 2/3-os szavazattöbbségével
- a csatlakozni kívánó szervezetek (tag- és társszervezetek) csatlakozásának jóváhagyása,
- a költségvetés jóváhagyása,
- a tagdíj mértékének megállapítása,
- éves beszámoló jóváhagyása az általános szavazati módszerrel.
j) Amennyiben az alapszabály másképpen nem rendelkezik, a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg a küldöttközgyűlés.
k) A küldöttközgyűlés csak akkor határozatképes, ha a küldöttek fele + 1 fő jelen van.
l) A küldöttközgyűlés nyilvános.
m) A küldöttközgyűlést levezető elnök javaslata alapján a küldöttközgyűlés megtilthatja azon személy további részvételét a küldöttközgyűlésen, aki egyszeri figyelmeztetés után magatartásával továbbra is akadályozza a küldöttközgyűlés munkáját, a tanácskozás rendjét.

2. Kabinet

a) A kabinet az egyesület vezetőszerve, tisztségviselői az egyesület vezetői. A kabinet az elnökből, az ügyvezető elnökből, hat alelnökből (kreatív alelnök, szakmai alelnök, irodalmi alelnök, versszínházi alelnök, kommunikációs alelnök, szervezési és kapcsolati alelnök), valamint az egyesületi titkárból áll. Az elnököt és a kabinet tagjait a küldöttközgyűlés választja meg, titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel.
b) A kabinet feladata: a kabinet dönt az egyesületet érintő stratégiai kérdésekben, szervezi és irányítja az egyesület munkáját és megjelenését. Tevékenységét az elnökséggel szoros együttműködésben végzi. A kabinet gazdálkodik az egyesület anyagi javaival, kivéve a regionális tagszervezetek bármelyikét közvetlenül érintő anyagi kérdéseket, amely ügyekben az elnökség dönt.
c) A kabinet dönt az elnökség vagy a felügyelő bizottság által javasolt ügyekben.
d) A kabinet kidolgozza a rövid (egy évre szóló), a közép (négyéves) és a hosszú távú egyesületi célokat és terveket, amelyeket az elnökség elé terjeszt elfogadásra.
e) A kabinet évente legalább négyszer ülésezik. Üléseit az elnök, szükség esetén a tiszteletbeli elnök, az általános alelnök vagy bármelyik alelnök hívja össze postai értesítés, sürgős esetben akár telefon, fax, e-mail vagy sms útján is. Az összehívó minden esetben közli az ülés napirendi pontjait. Az ülések menetéről nyilvántartás készül. A kabinet ülései nyilvánosak, azonban a tanácskozást zavaró magatartása esetén a kabinet megtilthatja az adott személy részvételét az aktuális ülésen. A kabinet határozatait az egyesület honlapján teszi közzé.
f) A kabinet akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van.
g) A kabinet határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
h) A kabinetülések határozatairól jegyzőkönyv készül.
i) Az egyesület általános képviseletét a kabinettagok: elnök, ügyvezető elnök, kreatív alelnök, szakmai alelnök, irodalmi alelnök, versszínházi alelnök, kommunikációs alelnök, szervezési és kapcsolatokért felelős alelnök és az egyesületi titkár az egyesület elnökének, illetve ügyvezető elnökének előzetes tájékoztatásával önállóan látja el.
j) Az egyesület nevében az elnök, az ügyvezető elnök, a kreatív alelnök, a szakmai alelnök, a irodalmi alelnök, a versszínházi alelnök, a kommunikációs alelnök, a szervezési és kapcsolati alelnök és az egyesületi titkár önállóan ír alá, kivéve a banki átutalásokat, valamint a készpénz felvételt. Az aláíró minden esetben az aláírás előtt köteles informálni az elnököt vagy az ügyvezető elnököt, illetve a kabinetet.
k) Az egyesület gazdasági és gazdálkodási ügyeiben az elnök, az ügyvezető elnök, és az egyesületi titkár együttesen ír alá, a rendelkezéséhez a felsorolt tisztségviselők közül kettőnek az együttes aláírása szükséges.
l) Az egyesület bankszámlája felett az egyesület elnöke, ügyvezető elnöke és az egyesületi titkár együttesen rendelkeznek, a bankszámla fölötti rendelkezéséhez a felsorolt tisztségviselők közül kettőnek az együttes aláírása szükséges.

m) A kabinet tagjainak hatásköre, feladata

Elnök: Olyan, a versmondó előadóművészetért és az egyesületért tevékenykedő személyiség, aki minden fórumon hitelesen képviseli az egyesület céljait és programját. Feladata az MVE hagyományos rendezvényeinek, versmondó versenyeinek képviselete, koordinálása, gondozása, a hazai és határon túli tag- és társszervezetekkel, valamint egyéb intézményekkel való kapcsolattartás idehaza és külföldön. Az egyesületet érintő ügyekben konzultál az ügyvezető elnökkel, a kabinettel és az elnökséggel. Feladata az MVE programjainak képviselése és gondozása, a találkozók, költészeti-versmondó események, versenyek összefogása, fejlesztése és gondozása, a Versmondó folyóirat főszerkesztése és a lap felelős kiadása. Segíti az alelnökök munkáját, különös tekintettel az egyesületi programok pályázati hátterére.


Ügyvezető elnök: Irányítja és szervezi a kabinet munkáját, felel a vezetőszerv minél magasabb szintű munkájáért a közgyűlés előtt, összefogja és irányítja formálisan és informálisan a kabinetet, felel az egyesület gazdálkodási ügyeiért. Feladata az MVE fesztiválprogramjainak képviselése, fejlesztése és gondozása. Teljes felhatalmazással helyettesíti az elnököt, segíti az alelnökök munkáját (különös tekintettel az egyesületi programok kreatív és pályázati hátterére), irányítja és segíti az alelnökök munkáját, gondoskodik az egyesület rendezvényeinek és elnevezéseinek jogi védettségéről, felügyeli a Versmondó folyóiratot, az egyesület internetes oldalait és az internetes versrádiót.

Alelnökök:
Az egyes részterületek vezetői. Megtervezik a feladatokat, ha kell munkacsoportot állítanak, vagy tanácsadói testületet kérnek fel. Pályáznak a szakterületet érintő felhívásokra, vagy közös pályázat esetén saját szakterületüknek megfelelően közösen készítik el a pályázatot és hajtják azt végre. Felelnek az egyesület szakterületet érintő ügyeiért. A kabinet és az elnökség részére javaslatokat tesznek. Munkájukat az elnök és az ügyvezető elnök közvetlen irányítása és koordinálása alatt végzik.

Kreatív alelnök: egyeztet és összeállítja az éves, rövid távú szakmai programot, felel azok végrehajtásáért, ezen feladatok kapcsán szakembereket bíz meg vagy vált le, a sajtó felé az egyesület arcaként jelenik meg, kialakítja a saját internetes honlapok arculatát és tartalmi részét, szakmailag koordinálja a költészeti és versmondó versenyeket, műhelyeket, táborokat, fesztiválokat és találkozókat.

Szervezési és kapcsolatokért felelős alelnök: feladata az egyesületi tagság nyilvántartása, a társadalmi szervezetek és közkuratóriumok megüresedő helyeire képviselőik delegálása. Szervezési téren feladata a rövid- és középtávú tervben szereplő, határon túli versmondó versenyek, események felügyelete, koordinálása; éves eseménynaptár összeállítása a kabinet döntései és elképzelése alapján.

Szakmai alelnök: Összefogja, felügyeli és koordinálja az egyesület teljes szakmai munkáját: a fesztiválok, versmondó versenyek, versíró pályázatok, táborok, szemináriumok, konferenciák, közönségtalálkozók összehangolása, szakmai szintű egyeztetése és színvonalának szinten tartása, annak emelésére eszközökre javaslattétel és a végrehajtás koordinációja a feladata. Keresi, építi és tartja a kapcsolatokat szakmai szervezetekkel, intézményekkel, az együttműködésekre javaslatot tesz a kabinetnek, előkészíti jogilag is realizálja ezeket. Az egyesület munkájához szakembereket keres és bíz meg, a kabinet jóváhagyásával.

Versszínházi alelnök: Feladata a versszínház, mint önálló pódiumi műfaj és mint fogalom bevezetésének koordinálása, versszínházi programok szervezése, már létező programok felkutatása és összefogása, az intézményesített versszínház létrejöttének előkészítése szakmai és szervezési szinten egyaránt. Ezen munkáját szakmailag a szakmai alelnökkel, PR és kommunikációs szempontból a kommunikációs alelnökkel összhangban végzi.

Irodalmi alelnök: Építi és koordinálja az egyesület irodalmi szakmai kapcsolatait, a hazai és a külföldi, magyar és idegennyelvű költészet és prózairodalom képviselőivel, személyekkel és szervezetekkel kapcsolatot épít és tart fenn. Figyeli a jelentősebb irodalmi megmozdulásokat, eseményeket, javaslatokat tesz ezen programokban való részvételre, rövid- és középtávú együttműködések kialakítására. Feladata az egyesület saját szervezésű vagy támogatott rendezvényeiben megjelenő irodalmi vonal fejlesztése, képviselete.

Kommunikációs alelnök: feladata a belső és külső PR fejlesztése és koordinálása, a sajtóval állandó kapcsolat kiépítése és fenntartása, reklámlehetőségek felkutatása és reklámszerződések előkészítése, a versmondó versenyek, fesztiválok, találkozók, egyéb egyesületi rendezvények minőségi marketing-szempontú felügyelete és kommunikálása, a médiapartnerségi lehetőségének kutatása és szervezése, rövid- és középtávú együttműködések megteremtése, az egyesület által PR-szempontból támogatható rendezvények felkutatása és kabinet elé terjesztése. Feladata az egyesület internetes honlapjainak folyamatos tartalmi és arculati frissítése, hírlevelek és hírügynökségi jelentések kezelése és küldése a céloknak megfelelő események és hírek kapcsán, az e-mail adatbázis folyamatos frissítése, összhangban a szervezési és kapcsolatokért felelős alelnökkel. Koordinálja az egyesület televíziós és rádiós megjelenéseit, interjúkhoz kabinettagot, elnökségi tagot vagy más szakembert delegál, vagy nyilatkozik az egyesület nevében. Archiválja az egyesület tevékenységével kapcsolatos sajtóhíreket.

Egyesületi titkár: operatív munkájával segíti a kabinet és az elnökség munkáját, napi kapcsolatot tart a tagokkal, a tagszervezetekkel az elnök és az ügyvezető elnök irányításával; vezeti az egyesület által működtetett Versirodát. Ennek keretében kezeli és szervezi az internetes versküldő szolgálathoz beérkező megkereséseket. Figyeli a pályázati lehetőségeket és arról naprakészen beszámol a kabinetnek. Beszerzi és kezeli a pályázatokhoz szükséges jogi mellékleteket, figyeli az elszámolási határidőket és azokról időben jelez a kabinet tagjainak. Adminisztrálja az egyesület által beadott és kiírt pályázatokat, frissíti az egyesület éves eseménynaptárát. Az egyesület saját programjainak adminisztrációját végzi, beleértve a postai szállításokat, művészek, zsűritagok delegálásának szervezését és a jogi ügyeket.

A kabinet tagjai az egyesület saját szakterületüknek megfelelő képviseletét is ellátják az egyesületen belül, valamint a sajtó, a szakma és a közönség felé.
A kabinet tagjait az alapszabályban foglalt tevékenységük végzése alatt költségtérítés illeti, melynek mértékéről a kabinet dönt.

3. Elnökség

a) Az elnökség az elnök, az ügyvezető elnök és a kabinet tanácsadó testülete, amely a kabinet tagjaiból, valamint az egyesület regionális, megyei és határon túli tagszervezeteinek elnökeiből áll. Az elnökség döntési jogkörrel az alapszabályban meghatározott, tagszervezeteket (is) érintő kérdésekben rendelkezik. Üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök, a szakmai alelnök vagy a kreatív alelnök vezeti (a felsorolt prioritásban).
b) Tagszervezetek: Budapesti és Közép-magyarországi Versmondók Egyesülete, Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület, MVE Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete, Nyugat-dunántúli Versmondók Egyesülete, Délkelet-magyarországi Versmondók Egyesülete, Délnyugat-magyarországi Versmondók Egyesülete, Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete, Életjel Irodalmi Élőújság Csáth Géza Baráti Társasága, Magyar Versmondók és Verskedvelők Szilágy Megyei Szervezete, Erdélyi Versmondók Egyesülete, Lendvai Versmondó Stúdió, Arany János Kultúrkör (Los Angeles).
c) Az elnökség az időközben megalakuló tagszervezetek elnökeivel és az együttműködési megállapodást kötött országos jelentőségű szakmai szervezetek vezetőivel bővül.
d) A különböző versenyeket, találkozókat és egyéb verses eseményeket rendező intézményekkel és szervezetekkel a megyei, regionális és határon túli szervezetek vezetői tartják a kapcsolatot és képviselik érdekeiket az elnökségi üléseken, de vélemény-nyilvánítási és javaslattételi joggal maguk a rendező intézmények és szervezetek is részt vehetnek az elnökségi üléseken.
e) A regionális és megyei tagszervezeteinek elnökeit a tagegyesületek közgyűlései választják, és egyúttal delegálják az országos elnökségbe. Mandátumuk a tagszervezetek alapszabályaiban rögzítetteknek megfelelően alakul. Ezek az elnökségi tagok az országos egyesület éves küldöttközgyűlésén kötelesek beszámolni az általuk képviselt tagegyesület előző évi munkájáról szakmailag, és az országos egyesületet érintő anyagiakat illetően.
A beszámolókról a küldöttközgyűlés véleményt nyilváníthat.

f) Az elnökség feladata:
Az egyesület szakmai irányvonalát az elnökség alakítja ki. Ennek keretén belül
- a Szakmai Elismerések Kuratóriumi tagjainak megválasztása 4 évre,
- formális és informális kapcsolatot tart a kabinettel, azon keresztül az egyesülettel
- az elnökség határoz a kabinet által kidolgozott rövid, közép és hosszú távú egyesületi célok és tervek elfogadásáról, egyszerű szótöbbséggel
- megválasztja a versmondó tagozatok vezetőit
- dönt a Magiszter Versmondó címek évenkénti odaítéléséről, amelyet a vers- és prózamondás magas szintű művészi képviselőinek adhat
- régiójukat érintő kérdésekben az elnökségi tagok javaslatokat tesznek, feladatot vállalnak
- szavaznak az éves, vagy időszakos feladatokról
- az elnökség megalkotja az Egyesület Etikai kódexét, s az abban foglaltak érvényre jutását a küldöttközgyűlésen jelen lévő delegáltak nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel erősítik meg
- segíti a versmondó versenyek, fesztiválok stb. megvalósítását
- képviseli a vers-és prózamondók, a pódiumi műfajok érdekeit
- gondoskodik a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról
- kapcsolatokat tart a társszervezetekkel
- pályázatokat készít különböző feladatok finanszírozására
- dönt az egyesület regionális vagy külföldi eseményeit, projektjeit érintő anyagi javaival fölött
- nyilvántartás vezetéséről gondoskodik, amelyből az elnökség és a küldöttközgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (személyek) megállapítható (Határozatok Könyve),
- az elnökség döntéseit a Versmondó c. folyóiratban és az egyesület központi honlapján teszi közzé
- az elnökség döntéseit az érdekeltekkel 8 napon belül, írásban közli
- az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, az elnökkel való előzetes időpont-egyeztetés alapján, kivéve, ha az adatvédelem vagy személyiségi jog sérülésével jár. Erről az elnökség dönt az általános döntési mechanizmussal
- az egyesület szolgáltatásait - kivéve az elnökség által meghatározott kizárólagosan az egyesület tagjai számára biztosított programok és egyéb események, a tagdíjhoz kötött szolgáltatások stb. - bárki igénybe veheti, kérheti az egyesület szakmai segítségét.

Az elnökség üléseit az egyesületi elnök hívja össze és vezeti, évente legalább egyszer.

4. Felügyelő bizottság

a) A felügyelő bizottság három (3) tagból áll. Tagjait a küldöttközgyűlés választja 4 évre. Elnökét tagjai sorából maga jelöli ki.
b) Feladata az egyesület munkájának és gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése:
a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
c) A felügyelő bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
d) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a szervezet működése során olyan jogszabálysértést vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
e) Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
f) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
g) A felügyelő bizottság üléseit legalább félévente tartja. A küldöttközgyűlés előtt a felügyelő bizottság köteles ülést tartani. Az üléseket a felügyelő bizottság elnöke hívja össze. Az egyesület működésében fölfedezett szabálytalanság esetén a szabálytalanságot észlelő felügyelő bizottsági tag köteles összehívni a felügyelő bizottság ülését.
h) A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
i) Üléseit az elnök vezeti.
j) A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, és jegyzőkönyvben rögzíti. Az ülésekről egyébként emlékeztető készül.
k) A felügyelő bizottság ellenőrzi az egyesület Etikai Kódexének betartását. Ha a Kódex-szel ellentétes tevékenységet tapasztal, azt jelzi a kabinetnek, amely saját hatáskörben határoz.
l) A felügyelő bizottság tagjait az alapszabályban foglalt tevékenységük végzése alatt költségtérítés illeti.

5. Szakmai Elismerések Kuratóriuma

a) A Szakmai Elismerések Kuratóriuma az elnökből és 4 tagból áll. Elnöke az egyesületi elnök. A négy tagot az elnökség választja meg, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel úgy, hogy egy tagot a kabinet, egy tagot az elnökség saját soraiból választ, a másik két tag azonban nem viselhet tisztséget az egyesületben, hivatását tekintve író, költő, színész, előadóművész, rendező, dramaturg vagy drámapedagógus.
b) A kuratóriumi tagok mandátuma 4 évre szól.
c) A Szakmai Elismerések Kuratóriuma dönt a Verskultúra Lovagja kitüntető cím, a „Ki viszi át a szerelmet? -díj", és más egyesületi díjak és elismerések odaítéléséről (kivéve a Magiszter Versmondó címet, amelyről az elnökség dönt). Üléseit az elnök hívja össze. A kuratóriumi tagokat az alapszabályban foglalt tevékenységük végzése alatt költségtérítés illeti.


VIII. A tisztségviselők visszahívása és lemondása

a) Az elnök, a kabinet, az elnökség, valamint a felügyelő bizottság visszahívását az egyesület tagjainak 1/3-a kezdeményezheti. Ha ez nem esik egybe az éves küldöttközgyűlés időpontjával, az elnökség köteles rendkívüli küldöttközgyűlést összehívni. A rendkívüli küldöttközgyűlésen a visszahívást kérő tagok kötelesek megindokolni kérésüket. A többi tag hozzászólása, vélemény-nyilvánítása után a küldöttközgyűlés a visszahívásról titkos szavazáson, minősített (2/3-os) többséggel határoz. A rendkívüli közgyűlés megválasztja az új elnököt.
b) Sikeres kabinet-visszahívás esetén az elnöknek is le kell mondania, s a rendkívüli küldöttközgyűlésen meg kell választani az új elnököt és a kabinetet. Amennyiben a választás sikertelen, 30 napon belül újra össze kell hívni a küldöttközgyűlést.
c) A felügyelő bizottság visszahívása esetén új felügyelő bizottságot köteles választani a rendkívüli küldöttközgyűlés, ennek sikertelensége esetén 30 napon belül össze kell hívni a küldöttközgyűlést, s ott kell megválasztani az új felügyelő bizottságot.
Ha a visszahívás éves küldöttközgyűlésen történik, az új tisztségviselők megválasztására nem szükséges új küldöttközgyűlést összehívni.
d) Az elnök lemondása esetén 30 napon belül össze kell hívni a küldöttközgyűlést, hogy új elnököt és kabinetet válasszon. Az új elnök és az új kabinet hivatalba lépéséig az ügyvezető elnök gyakorolja az elnöki jogkört, a kabinet, mint ügyvezető kabinet a sikeres elnökválasztásig hivatalban marad.
e) A kabinet vagy a felügyelő bizottság egy-egy tagjának lemondása vagy visszahívása esetén az éves vagy a rendkívüli küldöttközgyűlésen azonnal meg kell választani az új tisztségviselő(ke)t. A határidők az elnök, a kabinet, az elnökség vagy a felügyelő bizottság lemondása esetén is irányadóak attól függően, hogy a lemondás az éves, vagy rendkívüli közgyűlésen történik.
f) A tiszteletbeli elnök lemondása esetén az új tiszteletbeli elnök megválasztása a soron következő küldöttközgyűlés feladata.

IX. Összeférhetetlenség

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az elnökség és a kabinet határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) az egyesület elnöke, tiszteletbeli elnöke, illetve a kabinet vagy az elnökség tagja,
b) az egyesülettel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

Az elnökség és a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó egyéb összeférhetetlenségről az Egyesület Etikai kódexe rendelkezik.

X. Az egyesület szervezetei

1. Helyi szervezetek:
Azok a szervezetileg legkisebb egységek, amelyek egy adott településen,
iskolában, művelődési intézményben vagy egyéb helyen, közösségben
fejtik ki tevékenységüket.
2. Megyei szervezetek:
Egy megye versmondó kultúráját összegfogó és szervező megyei szervezet,
amely származtatott jogi személyként önállóan fejti ki tevékenységét. Ide tartozik a Budapestet és Pest megye egészét felölelő fővárosi szervezet is.
3. Regionális szervezetek:
Egy adott térség, illetve megye által működtetett szervezet, amely az egyesület elnökségével együttműködve, származtatott jogi személyként önállóan fejti ki tevékenységét.
4. Határon túli szervezetek:
A Magyar Köztársaság határain kívül élő vagy működő, magukat magyarnak valló, természetes vagy jogi személyek által alapított, a magyar versmondó kultúra ápolásáért a Magyar Versmondók Egyesülete Közhasznú Társaság tag- vagy társszervezeteként létrehozott jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező csoport vagy szerveződés, függetlenül attól, hogy az hivatalos közigazgatási egységet fog át területileg, vagy sem.
5. Külföldi szervezetek:
A Magyar Köztársaság határain kívül élő vagy működő, idegennyelvű természetes vagy jogi személyek által alapított, külföldön bejegyzett, irodalmi célú jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező csoport vagy szerveződés, függetlenül attól, hogy az hivatalos közigazgatási egységet fog át területileg, vagy sem.

Az Egyesülethez csatlakozni kívánó szervezetek (tag- és társszervezetek) a Magyar Versmondók Egyesületéhez történő csatlakozásukról maguk döntenek, azonban az Egyesület küldöttközgyűlésének a csatlakozást jogában áll megvétózni. Ilyen esetekben a küldöttközgyűlés nyílt szavazáson határoz, a csatlakozás megakadályozásához 2/3-os szavazattöbbség szükséges.
A tag- és társszervezetek kiválásukról maguk határoznak. Tagszervezet kiválása esetén az adott tagszervezet elnöke mandátumát veszti az MVE elnökségében.
A tagszervezetek az alakuláskor vagy a csatlakozáskor az MVE alapszabályát és etikai kódexét magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
Az Egyesület adott helyi, megyei, regionális és határon túli szervezetéhez tartozik minden olyan egyesületi tag, aki abban a térségben él, ahol létezik ilyen tagszervezet, és ez ellen a tag kifogást nem emel.

XI. Az egyesület tagozatai

1. Korosztályi tagozatok:
a) Ifjúsági tagozat (10-18 éves korig),
b) Felnőtt tagozat (18 éven felüli korosztály),
c) Nyugdíjas tagozat.

2. Szakmai tagozat,
3. Előadóművész tagozat,
4. Pedagógus tagozat.

A tagozatok vezetőit az elnökség választja. A vezetők feladatkörét az elnökség jelöli ki.
Amennyiben az elnökség valamely tagozat élére nem választ vezetőt, a kabinet dönti el, hogy mely kabinettag látja el az adott szakmai vezetést.

XII. Az egyesület anyagi forrása

1. A rendes tagok által befizetett tagdíjak.
2. Pártoló tagok felajánlásai.
3. Állami és egyéb szervezetektől pályázat útján elnyert támogatás.
4. Az egyesület tevékenységéből származó bevételek.
5. Vállalkozási tevékenységből származó bevételek
6. Szponzori, támogatói vagy partneri felajánlások.

A közhasznú szervezet költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

XIII. Etikai kódex

A Magyar Versmondók Egyesülete Közhasznú Szervezet elnöksége megalkotja az Egyesület Etikai kódexét, amely minden olyan magatartásbeli, etikai és protokolláris kérdésben irányadó, amelyet az alapszabály nem határoz meg. A kódex rendelkezik az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak az alapszabályban meg nem határozott összeférhetetlenségéről, és bizonyos viselkedésformák esetén történő leváltásukról, melyet a küldöttközgyűlés fogad el. A kódex rendelkezik a küldöttközgyűlésen való viselkedés rendjéről is.
Az Etikai kódexet az Egyesület küldöttközgyűlése fogadja el nyílt szavazáson, egyszerű szótöbbséggel.
Az Etikai kódex az Egyesület minden természetes és jogi személy tagjára vonatkozik.

XIV. Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik,
- ha feloszlását, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a küldöttközgyűlés kimondja,
- vagy ha a bíróság a szervezet feloszlását kimondja.

XV. Vegyes rendelkezések

1. Az egyesület tagja a Magyar Színjátékos Szövetségnek, melynek elnökségében az egyesületet az elnök, akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök vagy a kreatív alelnök képviseli.
2. Az egyesület saját irodát hoz létre és tart fönn VersIroda néven, amely a pódiumi műsorok közvetítése, az egyesületi rendezvények promóciója és az esetleges jegyárusítás mellett a tagsággal és más verskedvelőkkel történő személyes kapcsolattartást hivatott megjeleníteni.
3. Az egyesület rendszeresen kiadja a Versmondó c. szakmai folyóiratot, amelyet minden taghoz eljuttat.
4. Az egyesület létrehozza és működteti saját internetes versrádióját.
5. A Magyar Versmondók Egyesülete tevékenységével a teljes magyar nyelvű kultúrát szolgálja. Közhasznú szolgáltatásait bárki igénybe veheti.
6. Az egyesület politikai pártnak vagy szervezetnek tagja nem lehet.
7. Vállalkozási jellegű tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem gátolva és veszélyeztetve végzi. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt alaptevékenységére fordítja vissza.
8. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe, a közhasznú szervezet működésével kapcsolatos iratokba, a Határozatok Könyvébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
A közhasznú szervezet működésének, szolgáltatásainak igénybe vételének módját és gazdálkodásáról készült beszámolókat, a vezető szervek döntéseit és a beszámolókat a Versmondó című szakmai folyóiratban - és lehetőség szerint az Interneten - teszi közzé az Egyesület elnöksége.

Az alapszabály az egyesület bejegyzésével válik érvényessé. Az alapszabályban nem érintett kérdésekben a Magyar Versmondók Egyesületének Etikai kódexe, az egyesülési törvény, a közhasznú szervezetekről szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv, és az önálló, jogi személyiséggel rendelkező tag- és társszervezetek alapszabályai (alapító okiratai) vonatkozó irányelvei az érvényesek.

 



Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum