Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Krasznahorkai és Grétsy is PP Díjas

 

Magyar irodalom kategóriában Krasznahorkai László író kapta az idei Prima Primissima Díjat. A jelöltek között volt még Kiss Anna és Tornai József költő. Díjat kapott Grétsy László nyelvész is! A közönségdíjat Bodrogi Gyula vitte el, és átadták a jubileumi díjakat is.

A díjakat összesen tíz kategóriában ítélték oda, így elismerésben részesült még Kulcsár Győző párbajtőröző; Sajdik Ferenc karikaturista; Miklósa Erika operaénekes; Török Péter tájépítész; Palkovits Miklós agykutató; Grétsy László nyelvész; Riskó Géza, a közmédia sportfőszerkesztője; Kósa Ferenc filmrendező és a Bihari János Táncegyüttes. Közönségdíjat vehetett át Bodrogi Gyula, a nemzet színésze.

A díj alapításának 10. évfordulója alkalmából Jubileumi Prima Primissima Díjat vehetett át Jordán Tamás színművész, rendező, színházigazgató, Bálint András színművész, színházigazgató, Jancsó Miklós filmrendező, Szörényi Levente zeneszerző, előadóművész és Zoboki Gábor építész.

Krasznahorkai László hatalmas életművel és számos díjjal büszkélkedhet.

1954. január 5-én született Gyulán. A gyulai alap- és középfokú iskolák után Szegeden, majd Budapesten jogot hallgatott 1974-1976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 1977-1983 között szerzett magyar-népművelő diplomát. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1977-1982 között a Gondolat Könyvkiadónál dokumentátor, 1982-től szabadfoglalkozású író. Több alkotását, így például a Sátántangót is megfilmesítette rendezőbarátja, Tarr Béla.

Először 1987-ben hagyhatta el Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A szovjet rendszer összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyeit. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban.

Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének" nevezte Krasznahorkait, W.G.Sebald pedig így ír róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja." .1993-ban megnyerte az év legjobb könyvének díját, a Bestenliste-Preis-t Németországban Az ellenállás melankóliája című regényéért. 1996-ban a Wissenschaftskolleg zu Berlin vendége volt. A Háború és háború c. regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, s akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét.

1990-ben töltött először hosszabb időt Kelet-Ázsiában, akkori élményeiről Mongóliában és Kínában Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt c. regényében számolt be. Attól kezdve többször visszatért Kínába. 1996-ban, 2000-ben és 2005-ben 6-6 hónapot töltött Japánban, Kiotóban.

1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készíti filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat. Tarral Krasznahorkai a mai napig együtt dolgozik, és minden fontos döntésében segíti a rendezőt.

Számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legmagasabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a magyar Irodalmi Akadémiának. 2008-ban S.Fischer vendégprofesszor volt a berlini Freie Universität-en. Három gyermeke van, második felesége, Krasznahorkai Dorka sinológus és tipográfus, akivel 2007 óta Berlinben él.

2010 júniusában Berlinben a néhány évvel ezelőtt alapított Brücke-Berlin-díjat kapta meg. Az író nemrég németül is megjelent "Seibo járt odalent" című elbeszéléséért kapja a 20 ezer euróval járó kitüntetést, amely fordítójának, a drezdai Heike Flemmingnek is szól.

Művei:

1985 Sátántangó (Magvető Könyvkiadó)
1986 Kegyelmi viszonyok („halálnovellák", Magvető Könyvkiadó)
1987 Kárhozat (filmforgatókönyv)
1989 Az ellenállás melankóliája (regény, Magvető Könyvkiadó)
1992 Az urgai fogoly (novellák, Széphalom Könyvműhely, Magvető Könyvkiadó)
1993 A Théseus-általános. Titkos akadémiai előadások. (orációk, Széphalom Könyvműhely)
1996 Werckmeister harmóniák (filmforgatókönyv)
1998 Megjött Ézsaiás (előjáték egy regényhez, Magvető Könyvkiadó)
1999 Háború és háború (regény, Magvető Könyvkiadó)
2000 Háború és háború (CD-ROM, Magvető Könyvkiadó)
2001 Este hat; néhány szabad megnyitás (esszék, Magvető Könyvkiadó-Dovin)
2003 Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (regény, Magvető Könyvkiadó)
2004 Rombolás és bánat az Ég alatt (dokumentumregény, Magvető Könyvkiadó)
2008 Seiobo járt odalent (elbeszélések, Magvető Könyvkiadó)
2009 Az utolsó farkas (elbeszélés, Magvető Könyvkiadó)
2010 Állatvanbent (gondolatok Max Neumann fesményeiről, Magvető Könyvkiadó)
2010 A torinói ló (filmforgatókönyv)
2012 Nem kérdez, nem válaszol. Huszonöt beszélgetés ugyanarról. (szerkeszett interjúkötet, Magvető Könyvkiadó)
2013 Megy a világ előre (elbeszélések, Magvető Könyvkiadó) - előkészületben

Forgatókönyvek:

1987 Kárhozat (r. Tarr Béla)
1990 Az utolsó hajó (rövid, r. Tarr Béla)
1994 Sátántangó (r. Tarr Béla)
2001 Werckmeister harmóniák (r. Tarr Béla)
2007 A londoni férfi (r. Tarr Béla)
2010 A torinói ló (r. Tarr Béla)

Díjak, elismerések:

1983 Móricz Zsigmond-ösztöndíj
1986 Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja
1987 József Attila-díj
1987 Mikes Kelemen Kör díja, Hollandia
1987-1988 DAAD-ösztöndíj, Nyugat-Berlin
1992 Déry Tibor-jutalom
1993 Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja
1993 Bestenliste irodalmi díj az év legjobb könyvéért /Melancholie des Widerstands/, Baden-Baden
1996 Wissenschaftskolleg Berlin, ösztöndíj
1998 Márai Sándor-díj
1999 Alföld-díj
2000 a Japan Foundation ösztöndíja
2002 Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj
2004 a Digitális Irodalmi Akadémia tagja
2004 Kossuth-díj
2005 a Japan Foundation ösztöndíja (Kyoto)
2010 Brücke-Berlin-díj (Berlin)
2012 Prima Primissima Díj

 

Grétsy László nyelvész kapta oktatás kategóriában a 2012-es Prima Primissima Díjat. Grétsy László - akinek a nevét többek között az Álljunk meg egy szóra! című, Vágó Istvánnal közösen készített sorozatból is ismerhetjük - 1932-ben született.

1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakára, ahol 1954-ben szerzett diplomát. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet.

Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit.

1987-ben távozott az Akadémiától és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán a magyar nyelvi tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta.

1998-ban vonult nyugdíjba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között a MTA Közgyűlésének képviselője volt.

Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött.

Országszerte ismertté a magyar nyelv hagyományaival, ill. annak ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Ezek közül a legismertebb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsor volt, melyben egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát magyarázták el. A nyelvművelő tévésorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Balázs Gézával is volt közös műsora, de több saját műsort is vezetett.

Díjai, elismerései:

SZOT-díj (1976)
Kiváló népművelő (1981)
Apáczai Csere János-díj (1992)
MSZOSZ-díj (1993)
Prima díj (2004)
Magyar Örökség-díj (2007)
Prima Primissima díj (2012)

Főbb írásai:

A szóhasadás (1962)
Szaknyelvi kalauz (1964)
Anyanyelvünk játékai (1974)
Mai magyar nyelvünk (1976)
Hivatalos nyelvünk kézikönyve (társszerző, 1976)
Nyelvművelő kézikönyv I-II. (Kovalovszky Miklóssal, 1985)
Nyelvészet és tömegkommunikáció (1985)
Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991)
Anyanyelvi őrjárat (1999)
A mi nyelvünk (2000)
Szójátékos anyanyelvünk (Balázs Gézával, 2001)
Új anyanyelvi őrjárat (2002)
Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005)

 

 

(forrás: MTI, wikipedia)


Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum