Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Kányádi Sándor köszöntése

 

Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét köszöntötték 88. születésnapja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) szerdán Budapesten.

Isten éltesse a Kárpát-medence legnagyobb élő költőjét - mondta az eseményen Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, aki szerint Kányádi Sándor minden versében ott van „a gyermekekhez lehajló jóság és vidámság, amelyre nagyon nagy szükség van a mai világban". Áldott az az ember, aki be tudja lopni az emberek szívébe a gyermeki derűt és jókedvet - fűzte hozzá.

Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója úgy fogalmazott, intézménye büszkén vállalja, hogy Kányádi Sándor születésnapjait megünnepli. Mint felidézte, az erdélyi születésű költő alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és ötletadója az ország egyik leglátogatottabb közgyűjteményének, a Mesemúzeumnak.

Az eseményen a Kaláka együttes zenélt, Kányádi Sándor Fekete-piros című versét Havas Judit előadóművész szavalta, a Nyári alma ül a fán és a Könyörgés tavasszal című költeményeket a gyerekeknek meghirdetett 19. Kányádi Sándor Szavalóverseny résztvevői adták elő. A versenyt szervező partiumi varsolci iskola igazgatója, Dénes Irén elmondta: az idei megmérettetésen kilencven gyermek versenyez több mint tíz megyéből.

Kányádi Sándor úgy fogalmazott: a varsolci verseny minden évben bizonyítja, hogy „nincs külön gyermek és felnőtt vers, csak vers van vagy nemvers".

Képtalálat a
következőre: „kányádi sándor pim

Kányádi Sándor 1950 óta publikál, gyermekeknek szóló verseskötetei (Három bárány, Kenyérmadár, Tavaszi tarisznya) mellett drámai hangú versekben adott számot arról, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).

Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról). Válogatott versei 1992-ben Vannak vidékek címmel jelentek meg. 2009-ben jelent meg Előhang című könyve, amely verseit és műfordításait tartalmazza. 2010-ben adták ki Az elveszett követ című művét.

Képtalálat a következőre:
„kányádi sándor

1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2000-ben megkapta a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság (CET) millenniumi különdíját. 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével ismerték el, 2010-ben Bethlen Gábor-díjban részesült. 2013-ban megkapta az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben Budapestért díjat kapott, ugyanebben az évben Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.

A teltházas eseményen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke.

Képtalálat a következőre: „kányádi sándor pim

Kányádi Sándor:
Falusi alkonyat


Lassan leáldoz
a nap.
Nyers barázdák között
brigádos
araszolgat.

Traktor kérődzik a kocsma előtt.
Fáradt,
akár egy jámbor háziállat.

Avas kazlak
mögött,
ingujjra vetkőzött
legények futballoznak.

Falnak támasztva
poros, árva
bicikli néz irigyen
egy piros motorkerékpárra.

Szedelőzködnek az ácsok;
holdsugár-hajlatú lány
kapkodja kötőjébe
a forgácsot.

Mint kitakart illatos szüzek
fázósan feküsznek
a gerendák.
Az alkony lassan
estébe mereng át.

Közelebb
ólálkodnak a hegyek,
s a kazlak
a közelgő hegyek karjába
imbolyognak.

Az égen csillagok,
s a faluban villanyok
gyúlnak,
gyűlnek.

A tücskök
altatót hegedülnek.

Az antennák
a földgolyó sorsát,
s a holnapra várható időt
szimatolják.

Illatos fenyőforgácsot
faragnak a holdról
az álmodó ácsok.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én (anyakönyv szerint 11-én) született Nagygalambfalván, Romániában (Hargita megye), székely földműves családban. Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó. Édesanyját, László Juliannát korán elveszíti (1940 karácsonyán halt meg). Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végzi. Utána Székelyudvarhelyen tanul: 1941 és 1944 között a református kollégiumban, majd 1944-45-ben a Római Katolikus Főgimnáziumban, 1946-50-ben a fém- és villamosipari középiskolában.

Költőként Páskándi Géza fedezi fel, 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban közli első versét, majd a kolozsvári Utunkban is megjelenik. 1950 őszétől él Kolozsvárott. 1950-től fél évig a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola hallgatója, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán tanul, 1954-ben itt szerez magyar irodalom szakos tanári diplomát. 1955-ben jelenik meg első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa.

1951-52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, s közben néhány hónapig az Utunk munkatársa is. 1955 és 60 között a Dolgozó Nő, majd 1960-tól nyugdíjazásáig, 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

1958-ban megnősül, felesége Tichy Mária Magdolna tanár, szerkesztő. Két gyermekük születik: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971).

Tevékenyen részt vállal az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein. 1956 októberében-novemberében a Romániai Írószövetség küldötteként a Szovjetunióba utazik, ellátogat Leningrádba, Moszkvába és Örményországba. Először lépi át a román-magyar határt, de Magyarországon csak átutazik. 1967-ben utazik először nyugatra, Bécsben megtartja a Líránkról Bécsben című előadását, 1969-ben Székely Jánossal, Békés Gellérttel részt vesz a Bolzanói Szabadegyetemen, itt megismerkedik Cs. Szabó Lászlóval és Szabó Zoltánnal. 1971-ben a Pen Klub meghívására Sütő Andrással Norvégiába és Svédországba utazik. 1973-ban Püski Sándor meghívására Sütő Andrással, Farkas Árpáddal, Domokos Gézával és Hajdú Győzővel az USÁ-ba és Kanadába látogat. 1984-ben hosszabb észak- (Kanada, USA) és dél-amerikai (Argentína, Brazília) előadó körúton vesz részt. 1992-ben Izraelben mutatja be erdélyi jiddis népköltészet-fordítását.

1987-ben meghívják a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, nem kap útlevelet, ezért tiltakozásul kilép a Romániai Írószövetségből.

A Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2009-től a budapesti I. kerület díszpolgára.

Írói álneve: Kónya Gábor.

Fontosabb díjak, elismerések:

1968 - Utunk-díj (Kolozsvár)
1971 - A Romániai Írószövetség Díja [A Fától fáig kötetre] (Bukarest)
1978 - A Romániai Írószövetség Díja [A Szürkület kötetre] (Bukarest)
1986 - Déry Tibor-díj
1989 - Az Év Könyve-díj [A Sörény és koponya kötetre]
1989 - Az Év Hanglemeze-díj [A Vannak vidékek nagylemezre]
1990 - MSZOSZ-díj
1990 - A Castren Társaság díja (Helsinki)
1993 - Kossuth-díj
1993 - A Magyar Művészetért Díj
1995 - Herder-díj (Bécs)
1998 - Magyar Örökség-díj
2000 - a C.E.T. Millenniumi díja
2001 - Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj
2002 - A Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja
2004 - A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal
2004 - Alapítvány az Erdélyi Magyar Irodalomért (Székelyudvarhely)
2004 - Mecénás-díj
2005 - Hazám-díj
2008 - A Magyar Kultúra Követe
2008 - A 8. Győri Könyvszalon alkotói díja
2008 - Táncsics-díj
2009 - A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat)
2009 - Babits Mihály Alkotói Emlékdíj
2014 - Széll Kálmán-díj
2014 - a Nemzet Művésze-díj

Az életrajzot Pécsi Györgyi írta. Forrás: PIM

 


Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum