Rendelj verset

Webáruház
Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! Üdvözöljük a Vers Oldalán! Legyen ez a kezdőlapja, kattintson ide! A Vers Oldala

Emlékezet: Takáts Gyula

 

Különleges ember és nagyszerű költő - így jellemezték Takáts Gyulát a születésnapján rendezett programon a Kaposvári Püspökség Dísztermében. A Kossuth-díjas somogyi poéta idén lenne 106 éves, ezért a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság teadélutánokkal, beszélgetésekkel és felolvasó estekkel eleveníti fel munkásságát.

Az eseményen elhangzott: a fiatal generációknak is meg kell ismerniük Takáts Gyulát, hiszen költészete minden korra igaz.

Szilas Miklós ezúttal Takáts Gyula megzenésített verseivel szórakoztatta a közönséget. Az előadóművész így tisztelgett a somogyi költő emléke előtt, aki idén lenne 106 éves. A poéta életútját egy prezentáció segítségével követhették nyomon az érdeklődők. A rendezvényre számos olyan fiatal is ellátogatott, akik közül többen a Takáts Gyula Emlékházba is ellátogattak már.

Siska Dorottya, tanuló
A művészetét is kicsit jobban megismerhettem, elolvastam néhány versét, nagyon érdekesnek találtam és nagyon meglepett, hogy mennyire művelt ember volt és valóban mennyi híres embert ismert, a Nyugat összes íróját.

A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság programjának célja az volt, hogy Takáts Gyula Kossuth-díjas költő életművét népszerűsítsék a fiatal generáció körében. Különleges ember és nagyszerű költő volt, és erre az egész megyének büszkének kell lennie - ezt már Halász Lászlóné mondta a rendezvényen.

Halász Lászlóné, vezető, Takáts Gyula Emlékház
Nekem még szerencsém volt életében sok-sok helyszínre elkísérni. Mindig fontosnak tartotta, hogy az irodalmat és a művészeteket minél többen megismerjék és szeressék. Ezért sok rendhagyó irodalomórát töltöttünk együtt Laczkó András kíséretében, kortárs művészek, mint Fodor András társaságában. Takáts Gyulát azt hiszem, hogy nem volt olyan somogyi település, ahova ne hívták volna szívesen.

Az 1911-ben Tabon született Takáts Gyula életét és munkásságát több kutató is vizsgálja. Fehér Zoltán a somogyi költő pályáját egy egészen új oldalról közelíti meg.

Fehér Zoltán, Takáts Gyula-kutató
Jelen pillanatban a dedikációinak a feldolgozásával foglalkozom, ami természetesen számtalan életrajzi adatot tartalmaz. Ezeknek az összegyűjtésénél tartok még, nincsen feldolgozva még, digitalizálva már van, feldolgozva még nincsen.

De számos olyan közismert és híres magyar költő küldött saját, dedikált kötetet Takáts Gyula számára, mint például Jéky Zoltán és Weöres Sándor - hangzott el a Kaposvári Püspökség Dísztermében.

Képtalálat a következőre: „takáts gyula

Takáts Gyula a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékének jeles képviselője.

1911. február 4-én született a Somogy megyei Tabon. Polgári családból származott, élete során mindvégig Kaposváron élt. Egyetemi tanulmányait a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte földrajz, geológia, filozófia szakon. 1934-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1931-1932 között a Grazi Egyetem hallgatója volt.

1937-ben csatlakozott a Márciusi Fronthoz. Ugyancsak ez évben tett tanulmányutat Finnországban. 1939-1940 között Munkácson, 1940-1947 között Kaposváron középiskolai tanár. 1948-ban a Római Magyar Intézet ösztöndíjasa. 1949-1971 között a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója, majd a Somogy megyei múzeumigazgatóság vezetője lett 1971-es nyugdíjaztatásáig. 1957-től a Magyar PEN Club tagja és 1994-től alelnöke. 1976-tól a Somogy szerkesztőbizottságának tagja, majd főmunkatársa lett. 1985-től a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1994-2003 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Képtalálat a következőre: „takáts gyula

Takáts Gyula Juhász Ferenc társaságában
(forrás: PIM)

Munkássága, noha a líra középponti szerepét, dominanciáját nem lehet kétségbe vonni, mind művészileg, mind tudományosan igen sokirányú volt.

Múzeumigazgatóként elévülhetetlen érdemeket szerzett a somogyi népművészet elismertetésében. Pótolhatatlan értékű néprajzi tanulmányaiban a somogyi Nagyberek és pásztorvilág avatott ismerőjét tisztelhetjük benne. Művészetpolitikai munkásságát is e „szűkebb haza" kultúrtörténeti örökségének feltárása, megőrzése motiválta. Nem csupán e témában írt esszéi és tanulmányai jelentősek (pl. Csokonai Vitéz Mihállyal, Berzsenyi Dániellel, Rippl-Rónai Józseffel foglalkozó írásai), hanem gyakorlati tettei, szerepvállalása is a keszthelyi Helikon-ünnepségek, a badacsonyi Egry Múzeum, a niklai Berzsenyi Kúria, a szennai Falumúzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Emlékmúzeum elindulásában.

Kapcsolódó kép

Csorba Győző és Takáts Gyula az Írószövetség közgyűlésén
(forrás: PIM)

Költőként 1935-ben jelentkezett „Kút" c. kötetével. A pályakezdő költőre szinte azonnal felfigyeltek. Babits Mihály kérésre Radnóti Miklós írt róla kritikát, hosszú időre megalapozva Takáts Gyula „pannon derűjű idilli tájfestő" besorolását. Holott Takáts Gyulánál a természet festőisége, idillje mindinkább egyetemes rendezőelvként, bölcseleti kategóriaként jelent meg. Versalkotó módszerei fokról fokra változtak. A versek tömörebbé, több síkúvá váltak. A látvány, a valóság, a történelem és egy ősi mitikus világ adta ennek a lírának a szövedékét. Takáts Gyula számára a versírás ekkor már a rejtett összefüggések megragadása volt, kísérlet a „lét költőiségének megélésére", a világalkotásra. Utolsó alkotói periódusában megteremtette költői-filozófusi hasonmását, a Drangalagban élő Csu Fut, akivel drámai párbeszédet folytatott létről, térről, időről, költői feladatról és az elmúlásról.

Harmincas éveiben indult összetéveszthetetlen hangú prózaírói munkássága. Regényei, elbeszélései Somogy határain belül játszódnak. A megváltozott életformák, az átalakuló-formálódó társadalmi berendezkedés, értékvesztések szorításában boldogulni akaró kisemberek világát jelenítette meg morális tisztasággal, ironikus vagy éppen bensőséges témakezeléssel, lélektanilag árnyalt karakterformálással, érzékletes nyelvezettel. A „Színház az Ezüst Kancsóban" c. regényéből nagy sikerű rádiófeldolgozás is készült. Jelentősek életrajzi elemekkel gazdagon átszőtt ifjúsági regényei is.

Műfordításai közül Janus Pannonius-, Quintus Horatius Flaccus- és Petrarca-tolmácsolásai, Carmina Burana (versgyűjtemény)-fordításai emelhetők ki.

Túl a kilencvenen még publikált. Egy jelentős esszégyűjtemény mellett két levelezéskötetet és életrajzi naplójának első kötetét is kiadatta. Legutolsó verseskötete „Hol is a volt" címmel 2007-ben jelent meg.

2005-ben megalapította somogyi elkötelezettségű fiatal írók, költők, irodalmárok támogatására, elindítására a Takáts Gyula Irodalmi Alapítványt.

2008. november 20-án hunyt el.

 

(forrás: Somogy Televízió, wikipedia)

 


Évfordulós költők
A hónap eseményei
Alkalmi versek
Irodalmi linkségek

Hírarchívum





 

 

versszínház versrádió versmondó versfesztivál partnerek hirdetés impresszum mve versenyek műhelyek táborok pályázatok versmondó fórum